Orbán: Szabadságharcos nép vagyunk

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

A kormányfő szerint az tűnik helyes gondolkodásnak, ha azt a kérdést tesszük fel, hogy nekünk, magyaroknak, mi a jó.

MNO
2014. 08. 19. 16:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Megjegyezte, az 1994-es választás után az MSZP–SZDSZ-koalíció a soron következő önkormányzati választásokat teljesen megváltoztatta, Budapestet „teljesen újraszerkesztették”. „Ami nekik fontos volt, azt megcsinálták, ők a maguk kétharmados forradalmát végrehajtották 1994-ben” – tette hozzá.

Kérdésre válaszolva arról beszélt, az uniós átlagbéreket a magyar „belátható időn belül el fogja érni, hogy ha a mostani gazdaságpolitika folytatódhat”, amihez az kell, hogy 2-4-ről a 4-6 százalékos sávba emelkedjen a gazdasági növekedés.

Orbán Viktor legalább félezer fős hallgatósága előtt hangsúlyozta: a Kádár-rendszer az 1956-os forradalom eltiprásából nőtt ki, azaz „erkölcstelen politikai akció eredményeként jött létre, ezért a kommunista rendszer mindvégig ingatag maradt Magyarországon”, ezért féltek attól, hogy ne ellenforradalomnak nevezzék az akkor történteket.

Szerinte a kommunisták oldalán a félelem, nem pedig a belátás magyarázta a „legvidámabb barakk” megteremtését, aminek kapcsán a miniszterelnök úgy fogalmazott, „azt senki nem róhatja fel nekünk, hogy a józan eszünket követve inkább jobban akartunk élni, mint rosszabbul”, de amikor látszott, hogy lehet tenni a szabadságért, megindultak az ellenzéki mozgalmak.

Emlékeztetett: a nyolcvanas évek végén négy olyan nagy, más-más csoportokat megmozgató tömegrendezvényt tartottak, amelyek megmutatták, hogy „megvan az a politikai ellenállás, nem elméletileg, emberekben, akik hajlandóak kockázatot vállalni azért, hogy a szovjet hadsereg innen elmenjen és a kommunisták rendszerét meg lehessen dönteni”.

A miniszterelnök hozzátette, ugyanakkor kérdéses volt, hogy a nemzetközi viszonyok – amelyeknek kulcsaként a német egységet nevezte – meg fognak-e változni, hiszen „ha nincsenek határok, akkor nem lehet többé elválasztani egymástól a közép-európai népeket”.

Az Ellenzéki Kerekasztalra visszaemlékezve Orbán Viktor azt mondta: a Fideszben mint radikális, antikommunista függetlenségi mozgalomban rengeteget beszélgettek arról, hogy meddig érdemes a mély változások mellett lándzsát törni, és végül azt a megoldást választották, hogy „olyan radikálisnak kell lenni, amennyire csak lehetséges, mert ha esetleg visszarendeződés is lesz, ez a közép-európai történelem, a visszarendeződés is arról a pontról indul, ameddig sikerül eljutni”.

„Azt a következtetést vontuk le, hogy most, amikor lehet előre menni, nem kell okoskodni, nem kell nagyon nagy teóriákat fölépíteni, hanem csinálni kell a dolgot, mindent csinálni kell, ami a szabadság irányába viszi az országot” – fogalmazott. Orbán Viktor arról is beszélt: gyerekeinek a kommunizmusról az alapvető kiszolgáltatottságot volt a legnehezebb elmagyarázni, azt, hogy az ember úgy élt, hogy bármit meg lehetett vele tenni.

Az 1989 – a csodák éve című eseményen Rákay Philip, az MTV Nonprofit Zrt. vezérigazgató-helyettese beszélgetett a kormányfővel.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.