Arra is kitért, hogy míg a magyarországi munkavállalók 75 százalékát kis- és közepes vállalkozások foglalkoztatják, az exportból csak 15 százalékban részesülnek, pedig csökkenteni kell az ország kiszolgáltatottságát a nagy nemzetközi vállalatok termelésszervezési döntéseitől. Az államtitkár közölte: a kormány minden szükséges szerkezeti és szervezeti változtatást végrehajtott, hogy a külpolitika minden eddiginél nagyobb mértékben segíthesse a külgazdaság növekedését. Szijjártó Péter e lépések között említette a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) létrehozását és azt, hogy az Eximbank bátrabb exportfejlesztési és exportfinanszírozási tevékenységet folytat.
Beszélt még arról, hogy a gazdasági vegyesbizottságok a keleti relációban a legjobb eszközei a gazdaságfejlesztési együttműködésnek, továbbá arról, hogy megerősítették a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-t, és a jövőben még 15 kereskedőházat nyitnak. Az államtitkár azt is közölte, hogy a jövőben minden külképviseleten lesz legalább egy külgazdasági attasé. Előadása végén pedig azt mondta a nagyköveteknek, hogy tőlük szeretnék először megtudni, hogy mi jelenik meg külföldön Magyarországról, hogy gyors és határozott választ adhassanak. Nem elfogadható, ha a magyar médiából előbb értesülnek erről, mint a nagykövet jelentéséből – közölte Szijjártó Péter.
Az évenként megtartott nagyköveti értekezleten a magyar külpolitika és Magyarország nemzetközi kapcsolatainak alakulásával foglalkoznak, értékelik az előző időszakot és megtárgyalják a következő év munkájának irányait. A Külgazdasági és Külügyminisztériumban rendezett háromnapos, hétfőn kezdődött misszióvezetői értekezleten a kormány tagjai, államtitkárai, valamint a tárca vezető tisztségviselői osztják meg gondolataikat.
