Bemutatták az évfordulóra készített emlékborítékot

18-án lesz a 25. évfordulója annak, hogy aláírták a magyar–izraeli kapcsolatok újrafelvételéről szóló egyezményt.

Az eseményen Szabó László külgazdasági és külügyi államtitkár kiemelte: az, hogy Magyarország megszakítani kényszerült a kapcsolatait Izraellel, rengeteg kárt okozott a népek közötti együttműködésben és a gazdasági kapcsolatokban. A kapcsolatok felvételével aztán megindult a barátság, az együttműködés és a nemzetgazdasági érdekek kiteljesülése – mondta.

Az államtitkár emlékeztetett: szeptember 18-án lesz a 25. évfordulója annak, hogy aláírták a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételéről szóló egyezményt Budapesten, előzetes bejelentés nélkül, de hosszas előkészületek után. Annak idején azért szakították meg a kapcsolatokat, mert 1967-ben, a hatnapos háború idején a Szovjetunió nyomására erre a lépésre kényszerültek a keleti blokk államai – idézte fel.

Szabó László szerint az elmúlt 25 évben elsősorban innovatív ágazatokban – például a gyógyszeriparban, az egészségügyben, a mezőgazdaságban, a turizmusban és az élelmiszeriparban – szoros együttműködés alakult ki a két ország között. A régióban Magyarország messze vezet az izraeli befektetések szempontjából, több száz izraeli diák tanul az országban, és egyre több magyar diák is van Izraelben – mondta.

Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete hangsúlyozta: a Magyarország és Izrael közötti barátság nemcsak a gazdag közös múlton, történelmen alapul, hanem azon is, hogy a két ország a jövőben is együttműködik.

A diplomata kifejtette: az emlékborítékon Izrael és Magyarország zászlaja szív alakban megformázva látható, és az elmúlt 25 évben ez a szív dobogott a két országért, az együttműködésükért. Először 1989. szeptember 18-án, a diplomáciai kapcsolatok felvételének napján dobbant meg ez a szív, ezt az eseményt Izrael sosem felejti el – mondta.

Ilan Mor kijelentette: az elmúlt 25 évben sikerült olyan szerteágazó és erős kapcsolatot kiépíteni, amely nemcsak a két ország kormánya, hanem a népei között is létezik. Ezen időszak alatt csaknem minden kétoldalú megállapodást aláírtak, amelyet két baráti ország aláírhat – vélekedett, hozzátéve: ezen egyezmények középpontjában az oktatás, a tudomány és a kutatás áll.

A nagykövet arról is beszélt, hogy a magyarországi zsidóságnak fontos és különleges értéke van a kétoldalú kapcsolatokban, az innen elszármazott és ma Izraelben élők szintén segítik a kapcsolatok fejlődését. Úgy vélte, a két ország közti kereskedelmi kapcsolatokat bővíteni kell, és el kell mélyíteni az együttműködést a mezőgazdaságban és az innovációban.

Ilan Mor kitért arra, hogy idén van a magyarországi holokauszt 70. évfordulója, és Izrael nagyra becsüli, hogy a magyar kormány az idei évet holokauszt-emlékévvé nyilvánította, ez fontos és bátor döntés. A nagykövet méltatta Áder János köztársasági elnök Auschwitzban és Navracsics Tibor miniszternek a Tom Lantos Intézet tavalyi rendezvényén elmondott szavait, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az egész magyar társadalomnak emlékeznie kell, mi történt a múltban, hogy így tekinthessen a jövő felé, mert így megállíthat minden antiszemita villongást. A magyar kormány és társadalom meg fog birkózni ezzel a kihívással – hangoztatta.

Polacsek Csaba, a Magyar Posta Zrt. Igazgatóságának elnöke arról beszélt, hogy már eddig is több izraeli, illetve zsidó vonatkozású kiadványuk volt: emléklapot adtak ki a magyar–izraeli diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének 20. évfordulójára, bélyeget adtak ki a magyarországi zsidó művészetről, a magyarországi zsinagógákról, Raoul Wallenbergről, továbbá a holokausztra emlékezve is.