Az országgyűlési választáson, az európai parlamenti (EP-) választáson és az országos népszavazáson a külképviseleteken is lehet voksolni, erre azonban az önkormányzati választáson nincs mód.
A külképviseleti szavazások esetén a szavazólapokat kiszállítják a nagykövetségekre és konzulátusokra. Ez országos népszavazásnál vagy EP-választásnál – ahol az egész ország egy választókerületet alkot – egyetlen szavazólapképet jelent. Országgyűlési választás előtt a mintegy 90 külképviseleten (attól függően, mely választókerületekből hány választó jelentkezett a külföldi szavazásra) 106 országgyűlési egyéni választókerület szavazólapját, valamint az országos párt- vagy nemzetiségi listát kell kiszállítani.
Az önkormányzati választáson azonban ennél sokkal több szavazólap van. Mivel a választók 3177 település polgármesteréről szavazhatnak, ez ugyanennyi különböző szavazólapot jelent. Azon a 3008 településen, amelynek lakossága kevesebb tízezernél, úgynevezett egyéni listán választják a képviselőket, ez további 3008-féle szavazólapot tesz szükségessé.
A 169, tízezernél több lakost számláló településen egyéni választókerületekben és kompenzációs listákon szerezhetnek a képviselők mandátumot. Mivel a kompenzációs listára a választók nem szavazhatnak (ezeket a mandátumokat az egyéni választókerületekben mandátumot nem eredményező, úgynevezett töredékszavazatok alapján osztják ki), csak az 1638 egyéni választókerületet kell figyelembe venni a szavazólapok számánál.
Mindezek mellett a 19 megyében a megyei közgyűlést is megválasztják a szavazók, ez további 19 szavazólapot jelent. A fővárosiak voksolhatnak a főpolgármester személyére is, ehhez további egy szavazólapmintára van szükség.
Vagyis összesen 4872-féle szavazólapot kell nyomtatni október 12-én, és ebben a számban még nincsenek benne a nemzetiségi szavazólapok.
