Szijjártó: a külpolitikát az új világrendnek megfelelően kell megújítani

Szerinte a külpolitika feladatának a magyar gazdasági érdekek érvényesítésének kell lennie.

Arra is kitért, hogy jelenleg 52 gazdasági vegyes bizottság működik, mint az egyik legjobb külgazdasági ösztönző eszközre ezekre nagyobb figyelmet kell fordítani. A stratégiai megállapodásokról szólva közölte: eddig 50 ilyen megállapodást kötöttek. Ezeknek az egyezményeknek az a céljuk, hogy olyan helyzetbe hozzák a vállalatok magyarországi vezetőit, hogy ha újabb befektetésekről határoz a cégük, ők a lehető legjobb eséllyel érvelhessenek amellett, hogy Magyarország mellett döntsenek. Mint mondta, 16 ezer embert foglalkoztat az érintett 50 cég, és közülük 26 növelte a munkahelyek számát a megállapodás aláírását követően. Az államtitkár megjegyezte: a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. jelenleg 14 országban működtet kereskedőházat, a legutóbbit Brazíliában nyitották meg. Emellett 13 területi irodát hoznak létre a Kárpát-medencében.

Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy átfogó határátkelő-építési programot indítottak, 2014–2020 között a magyar-szlovák szakaszon megduplázzák az átkelők számát, és az ukrán, a román, a szerb és az osztrák határszakaszon is tervezik új átkelők létesítését.

Azt mondta, az EU előtt álló kihívások rávilágítottak arra, hogy a bezárkózás nem jó stratégia, szoros kapcsolatot, stratégiai szövetséget kell kiépíteni más régiókkal. Magyarország támogatja az unió bővítését, a Nyugat-Balkán integrációját fel kell gyorsítani. A keleti partnerségi kezdeményezést is folytatni kell az ésszerűség alapján, vagyis nem általános perspektívát, hanem országspecifikus programokat kell kínálni, ez magyar nemzetgazdasági érdek is, mert dinamikusan bővül az érintett országokkal folytatott kereskedelem – értékelte Szijjártó Péter. A miniszterjelölt beszéde végén a közép-európai régió és a visegrádi együttműködés jelentőségét hangsúlyozta. Úgy látja, e térség Európa növekedési motorja, és a gazdasági súlya mellett a politikai súlya is növekszik, ezt mutatja, hogy a lengyel Donald Tusk kerül az Európai Tanács élére.

Támogatták az Országgyűlés szakbizottságai szombati együttes ülésükön Szijjártó Péter kinevezését külgazdasági és külügyminiszterré.  Szijjártó Péter kinevezését külgazdasági és külügyminiszterré a külügyi bizottság 3 nem ellenében 5 igen szavazattal, az európai ügyek bizottsága 1 nem ellenében 6 igen szavazattal, a nemzeti összetartozás bizottsága ugyancsak 1 nem ellenében 6 igen szavazattal, a gazdasági bizottság pedig 10 igen szavazattal támogatta.

A külügyi, az európai ügyi és a gazdasági bizottságnak, valamint a nemzeti összetartozás bizottságának tagjai közösen hallgatták meg a jelöltet a Parlamentben. A képviselők az expozé után több mint egy órán át kérdezték Szijjártó Pétert, aki szintén csaknem egy órán keresztül válaszolt nekik.

A bizottsági tagok közül többen is felvetették a paksi atomerőmű-bővítés és az energiabiztonság kérdését, amelyek ügyében a miniszterjelölt kijelentette: a paksi beruházást a magyar energiabiztonság egyik fontos sarokkövének tartja, ezért nem kell felülbírálni az erről hozott döntést. Szólt arról is, hogy az ukrajnai válság világosan rámutatott: az Európai Unió előtt álló egyik legnagyobb kihívás az energiabiztonság. A legjobb diverzifikációs eszköz a Nabucco projekt lett volna – folytatta –, de az kudarcra lett ítélve, s bár a Déli Áramlat gázvezeték a forrásokat nem diverzifikálja, az útvonalakat igen.

A keleti nyitás politikáját is több ellenzéki kérdező szóba hozta – többnyire kritikusan, de például a DK-s színekben politizáló független Oláh Lajos pozitívan nyilatkozott róla –, Szijjártó Péter pedig ezekre válaszul megismételte: az ország gazdaságának két lábon kell állnia, ezért folytatják a keleti nyitást.

Szelényi Zsuzsanna felvetette emellett Bill Clinton volt amerikai elnöknek Orbán Viktor miniszterelnökre tett kritikus megjegyzéseit, amire a külgazdasági és külügyminiszter-jelölt úgy válaszolt: akik informálták, alaposan átverték Clintont, inkább meg kellett volna keresnie azokat az amerikai vállalatvezetőket, akiknek a cége jelen van Magyarországon, mert a magyar–amerikai gazdasági kapcsolatok története sikertörténet.

Szintén a jobbikos politikus felvetésére az európai uniós vitákat érintő kérdésre Szijjártó Péter megerősítette azt a kormányzati álláspontot, amely szerint ahol fel kell vállalni a konfliktusokat, ott a magyar kabinet felvállalja, ahol viszont meg kell állapodni, ott megköti a megegyezéseket.

Szijjártó Péter a nemzeti összetartozás bizottságának alelnöke, Szabolcs Attila (Fidesz) kettős állampolgársággal kapcsolatos kérdésére közölte: ha vannak is visszaélések, azokat egyesével kell kivizsgálni, és egy-egy esetből nem kell negatív képet festeni a teljes intézményről.