Az államok abból indulnak ki, hogy az emberek szabad hozzáférése a médiához a demokrácia működését biztosítja – mutatott rá. Hozzátette: a média igyekszik biztosítani a lehetőséget arra, hogy a polgárok beleszóljanak a hatalomba. A kutató szerint a média sosem lehet objektív, de törekednie kell rá. Szikora Tamás, az NMHH Médiatanács jogi munkatársa emlékeztetett, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye 1996 óta része a magyar jogrendnek. 2013-tól az Európa Tanáccsal folytatott konzultáció eredményeként már valóban csak a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye szerepel a jogszabályban, a korábbi, járulékos jelzők (sokoldalú, időszerű, tényszerű, tárgyilagos tájékoztatás) eltűntek a szövegből – közölte.
Géczi Kinga, az NMHH jogi igazgatóságának munkatársa a médiajogi szankcionálásról tartott előadásában kijelentette: a médiában tapasztalható jogsértések nem alkotnak homogén rendszert, így a szankciók sem. Magyarországon is lehetőség van viszonylag nagyobb összegű bírságok kiszabására a médiában, de más területeken még ennél nagyobb összegeket is meghatározhatnak – mondta. Közölte: a bírság mellett más szankciók is elképzelhetők, például az engedélyek visszavonása, kötelezettség közlemény közzétételére. Összességében az európai uniós normába illeszkedő szankciórendszer a magyar, nem lóg ki a többi európai ország szabályozásai közül – mondta a szakértő.
