Lázár: Ha nem lesz program, nem lesz pénz

A kormányzat az önkormányzati választások után nem azt fogja nézni, hogy melyik városvezetés „milyen színű”.

Úgy fogalmazott: nagyon sokan fognak majd csalódni, akár az ő oldalukon, akár a másik politikai oldalon, mert ha egy városvezetésnek nem lesz arra programja, hogy egy adott közösségben hogyan lesznek munkahelyek, akkor nem fognak nekik támogatásokat biztosítani. Hangsúlyozta, hogy a jobb programokat fogják támogatni és nem a fideszes vagy a baloldali programokat.

„Ez a példa is jól mutatja, hogy a hülyeség pártfüggetlen kategória” – válaszolta arra a felvetésre, hogy egy harkányi fideszes képviselőjelölt azzal kampányolt, hogy a város kaphatott volna félmilliárdot fürdőfejlesztésre, de a kormányzat közvetítőkön keresztül azt kérte, hogy változtassák meg a felügyelőbizottságot, és abba kormányközeli emberek kerüljenek.

Lázár János kijelentette: amióta átvette hivatalát és személyes felelősséget visel a kabineten belül az EU-s pénzek elosztásáért, mindent elkövet annak érdekében, hogy a „rossz hagyományokat megtörve”, sem személyes pénzügyi, sem pedig politikai szempontok ne játsszanak szerepet egy pályázat odaítélésénél.

A Norvég Civil Támogatási Alapra áttérve nem tudta megmondani, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) a jövő héten befejezi-e az ügyben zajló vizsgálatot. Hangsúlyozta, hogy a vizsgálat lezárulta után tájékoztatják a nyilvánosságot annak eredményéről, miközben kiemelte: semmilyen időhúzási szándékuk nincs, csak a legnagyobb körültekintéssel akarnak eljárni. A műsorvezető közbevetésére azt mondta: a vizsgálat menetéről előzetes híreket hallott, de hogy ezek mik, azt nem akarta elárulni.

Hangsúlyozta: a vélelem az, hogy nem átlátható a források elosztása, ugyanis egy jól körülhatárolható társadalmi csoport kapja meg a pénzt, mások lényegében nem férhetnek hozzá a forrásokhoz.

Lázár János hozzátette: a magyar és a norvég kormányzat között zajlik egy, a civil pénzeket nem érintő eljárásjogi vita, és a norvég fél ennek a végkimenetelét kötötte a civil pénzek sorsához, ő pedig ezért gondolta azt, hogy állítsák le mind a két programot. A norvég kormány „nagyon hisztérikusan reagált” a civil szervezetek számára osztott pénzekkel kapcsolatban még a kérdésekre is, nemhogy együttműködést mutatott volna – fogalmazott.

A magyar kormány nem akarja a szerződésben foglalt célokat megváltoztatni, viszont folyamatosan bejelentéseket kapnak, hogy a pénzek felhasználásával szabálytalanságok történnek. Hangsúlyozta, hogy 2007–2013 között az összes uniós forrásra vetítve száz pályázatból ötven, vagyis minden második nyert. A Norvég Alap az egyetlen, ahol száz pályázatból 13 nyert, és mindig ugyanaz a 13 – jelentette ki.

Ha a Norvég Alapnál minden rendben van, akkor az Ökotárs Alapítvány miért nem tesz fel minden dokumentumot az internetre? – kérdezte a miniszter. Jelezte: ha a Kehi-vizsgálat eredménye megszületik, akkor meghívja Magyarországra norvég kollégáját, hogy megbeszéljék vele a további lépéseket. Amennyiben a vizsgálat tisztázza az Ökotársat, akkor „kénytelenek leszünk bocsánatot kérni”, ha nem, akkor a norvég kormánynak kellene belátni, az ő érdekük, hogy „talán mással kellene” szétosztani a pénzt Magyarországon, a magyar kormánnyal együttműködésben – mondta.

A norvégok keményen nyomulnak – jelentette ki arra válaszul, hogy Magyarországnak milyen diplomáciai árat kell fizetnie. Azt viszont elképzelhetetlennek tartotta, hogy Navracsics Tibor emiatt az ügy miatt nem kapta még meg az uniós oktatási, kulturális, ifjúsági és állampolgársági biztosi címet.