A Miniszterelnökség ezt arra reagálva közölte szerdán az MTI-vel, hogy a Népszava ugyancsak szerdán azt írta: életveszélyessé vált a szegedi zsinagóga, ezért november 15-én bezárják.
Évek óta ismert, hogy a zsinagógát fel kell újítani, ám mostanáig sem a Szegedi Zsidó Hitközség, sem a Mazsihisz nem készíttette el a szükséges állapotfelmérést és a felújítási terveket – olvasható a Miniszterelnökség közleményében. A zsinagóga állapotát felmérve azonban maga a miniszter kért egyeztetést a Mazsihisz vezetőitől azért, hogy tisztázzák, a „közös kulturális örökségünket képző épület” felújításának első üteméhez szükséges mintegy 150 millió forintos összegre kivel tud leszerződni a kormány – közölték.
Azt írták: a kormány elkötelezett a magyarországi zsidó kulturális örökség megőrzése mellett, ezt bizonyítják azok a támogatások, amelyekről a kabinet már hónapokkal ezelőtt döntött és amelyekről Lázár János többször egyeztetett és tájékoztatott. Kifejtették: a miniszter a Zsidó Közösségi Kerekasztal szeptember 9-ei ülésén – amelyen részt vett a szegedi hitközség elnöke is – bejelentette, hogy támogatják az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem könyvtárának megmentését, továbbá a budapesti Rumbach Sebestyén utcai, a miskolci és szegedi zsinagóga rekonstrukcióját is.
Közölték: az, hogy még nem született támogatási szerződés, arra vezethető vissza, hogy sem a Mazsihisz, sem a szegedi hitközség „nem tudta megjelölni, ki legyen a támogatás kedvezményezettje” és ki tervezze meg a beruházás következő ütemeit. Hozzátették: a sajtóból a Miniszterelnökség is értesült arról, hogy „belső viták nehezítik” a Mazsihisz működését. Azonban – mint írták – arra kérik a zsidó közösségi vezetőket, mindent tegyenek meg azért, hogy a magyarországi zsidó kulturális örökség megmentését szolgáló kormányzati támogatás mielőbb hasznosuljon. Nem szeretnék ugyanis, hogy „közös kulturális örökségünk megmentése a Mazsihisz szervezetén belül folyó viták áldozatává váljon” – fogalmaztak.
