Schmidt Mária: A saját hőseinkre van szükségünk

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

A Terror Háza Múzeum főigazgatója a Haza, Szeretet – Nemzeti ellenállás 1944 címmel rendezett konferencián beszélt.

MNO
2014. 10. 30. 17:07
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

M. Kiss Sándor történész, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum főigazgató-helyettes előadásában azt mondta: 1944. március 19-én egy érdekszabdalt magyar államot és társadalmat láthatunk, amely komolyan nem számolt függetlenségének elvesztésével, mert bízott a hatalom által is sugalmazott és széles körben elterjesztett kiugrási politika sikerével. Mint magyarázta, az ellenállás erkölcsi magatartás, a kiugrás pedig egy tevékenység, amikor a háborút el lehet hagyni. A nemzet nem tud kiugrani a háborúból, abból csak az állam tud kiugrani – mondta M. Kiss Sándor. Közölte, a magyar ellenállásnak, miután egységes volt a társadalom és a hatalom a kiugrás tekintetében, azt a funkciót szánták, hogy az adott pillanatban fegyverrel segítse az állami kiugrási tevékenységét.

A német megszállás következménye a hatalmon és rendszeren belül lévő elit szerkezetének megváltoztatása volt. Miközben a hatalmi elit angolbarát vagy nem németbarát tagjait az idegen katonai erő biztonsági szolgálata letartóztatta, az elit a németbarát és rendszeren kívüli ellenzék tagjaival dúsult fel. A magyar politikai, szellemi és gazdasági élet egyre inkább a szélsőjobb felé tartott – mondta el M. Kiss Sándor. Izsák Lajos egyetemi tanár, történész előadásban egyebek mellett szólt arról, hogy a polgári csoportok ellenállási tevékenysége elsősorban szétszórtsága és néhány száz fős létszáma miatt nem volt olyan, mint a Magyar Fronté. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról, hogy abban a polgári szervezetek is részt vettek – mutatott rá.

Horváth Miklós történész, az XX. Század Intézet képviseletében elmondta: a Magyar Front 1944 májusában alakult meg. A szervezet a programja megvalósítása érdekében pártpolitikai hovatartozástól függetlenül csatlakozásra szólította fel az ország valamennyi társadalmi rétegét. A Magyar Front „új szabadságharcot, új népháborút” hirdetett a hitlerizmus és hazai kiszolgálóik ellen – mondta. Szólt arról, hogy a Magyar Front röplapokban tájékoztatta a lakosságot, mozgósított a megszállók elleni harcra.

A szervezet felhívásában ismertette a zsidóság ellen elkövetett bűnöket és a menekülök megsegítésére, támogatására szólította fel minden magyar embert. Elmondta, a Bajcsy-Zsilinszky Endre vezette Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságának katonai vezetője Kiss János altábornagy volt. Egyebek mellett azt tervezték, hogy amint a Vörös Hadsereg Budapest határához ér, a beszervezett csapatok tisztjeik irányítása mellett a felfegyverzett munkásság és polgárság segítségével adott jelre megrohanják a német megszálló sereg irányító parancsnokságait. A tervezett felkelés elbukott. A tanácskozást Terror Háza Múzeum, a XX. Század Intézet és a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum rendezte.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.