Az ellenzék nem nyer a tüntetésekkel

A balliberális oldalról már meg is jelentek az első bírálatok.

Hangosan támogatja a kommunikáció szintjén a balliberális oldal az elmúlt néhány hétben szerveződött, több tízezreket megmozdító kormányellenes tüntetéseket, azonban már megjelentek az első kritikák. Az Orbán-kormány mellett újabban az egész elmúlt 25 évet elutasító demonstrálókat ugyanis nem tudják becsatornázni és saját hasznukra fordítani. Kuncze Gábor, az SZDSZ korábbi elnöke a hétfői tüntetéssel egy időben az ATV Egyenes beszéd című műsorában arról beszélt, hogy ez már nem az első alkalom, hogy tömegeket visznek ki az utcára, de látszólag nem tudnak vele mit kezdeni. – Ha ezt nem képesek összefogni, ebből sem lesz semmi – vélekedett a korábbi belügyminiszter. Kuncze egyúttal kicsit sértőnek nevezte, hogy a szónokok az egész elmúlt 25 évet utasították el, szerinte ezzel így nem fognak tudni előrébb lépni. A Gyurcsány közeli Galamus blog is bírálta, hogy a szervezők utcára vitték az embereket, majd „sorsukra hagyták őket”.

A parlamenti pártok vezetői óvatosabban fogalmaztak. Kunhalmi Ágnes, az MSZP budapesti elnöke azt mondta, minden békés tüntetéssel egyetértenek, de nincs arról szó, hogy beszálljanak a demonstráció szervezői közé. Az ott kifejeződő akaratot viszont nyomon követik és igyekeznek az Országgyűlésben is hallhatóvá tenni. Azzal kapcsolatban, hogy a tömeg a teljes politikai elitet elutasítja, úgy fogalmazott: valóban nagyon sokféle nézet megjelenik, mindenfajta politika elutasítása is, ez a mai helyzetben, ahol a kormány azt üzeni, mindenről a politikának kell döntenie, nem is meglepő. – Az elutasítás mögötti okokat kell érteni, és változtatni rajtuk, hiszen „a nap végén mégiscsak pártokra szavaznak az emberek” – mondta.

Szigetvári Viktor is azt állította, hogy nem akarnak rátelepedni a civilek mozgalmaira. Az Együtt ügyvezető társelnöke szerint ugyanakkor idővel párttá kell válniuk, ha intézményes keretek között akarják a véleményüket képviselni. A politikus szimpátiával tekint rá, de nem tartja a baloldali ellenzéki pártok konkurenciájának a Kossuth téren megjelent tömeget.

A hétfői demonstráción felhergelt tömeg – csakúgy, mint néhány héttel ezelőtt a Lendvay utcai Fidesz-székház megtámadásakor, vagy akár a 2006-os székházostrom idején – ezúttal is gyorsan szervezők nélkül maradt. Nem volt senki, aki a tüntetés hivatalos lezárása után visszafogta volna az emberek egy részét, amikor a kordont elbontva az Országház főlépcsőéig nyomultak. Többen ezúttal sem hagyták, hogy a Hír TV munkatársai a munkájukat végezzék. Rogán Antal (Fidesz) közölte, szemben 2006-tal, ma lehet demonstrálni, ám azt kérte, hogy ezt mindenki a jogszabályok betartásával tegye.

Kiszelly Zoltán politológus: Alapvetően nem profitálhat a baloldali ellenzék az elmúlt időszakban lezajlott és a korábban megszokottaknál nagyobb tömegeket vonzó, a kormány elleni felháborodást kifejező tüntetésekből. Mindössze az válhat a hasznukra, ha tartóssá válik ez a fajta hangulat, hiszen erősítheti a Fidesszel szembeni protest hatást. Ez viszont érdemben csak a következő választásokon nyilvánulhat meg, ám addig három és fél év van még hátra. Miután a jelenlegi baloldal romokban hever, és nincs esélye becsatornázni a most tüntető – korábban nagyrészt apolitikus – tömeget, elképzelhető, a politikai vákuumban új mozgalmak jelennek meg. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy nem egy homogén csoportról van szó, a devizahitelesektől kezdve, a neokommunistákon keresztül egészen a gimnazistákig számos réteg képviselteti magát, ami gyengíti, hogy később egy pártként vagy valamilyen intézményesült formában jelenjenek meg. Azt egyelőre nehéz megmondani, mi lesz a tüntetések kifutása, ám valószínű, hogy a következő időszakban még lesznek hasonló nagy létszámú demonstrációk. Az emberek ugyanis az internetadó kapcsán már megtapasztalták, van értelme az utcán kifejezni a véleményüket. Ehhez azonban megfelelő téma is kell. Tulajdonképpen, ha a kormány a következőkben „nem dob nekik labdát”, ami spontán felháborodáshoz vezet, egy idő után a tüntetések iránti érdeklődés is „visszaáll” a korábbi, alacsonyabb szintre.