A hétfői demonstráción felhergelt tömeg – csakúgy, mint néhány héttel ezelőtt a Lendvay utcai Fidesz-székház megtámadásakor, vagy akár a 2006-os székházostrom idején – ezúttal is gyorsan szervezők nélkül maradt. Nem volt senki, aki a tüntetés hivatalos lezárása után visszafogta volna az emberek egy részét, amikor a kordont elbontva az Országház főlépcsőéig nyomultak. Többen ezúttal sem hagyták, hogy a Hír TV munkatársai a munkájukat végezzék. Rogán Antal (Fidesz) közölte, szemben 2006-tal, ma lehet demonstrálni, ám azt kérte, hogy ezt mindenki a jogszabályok betartásával tegye.
Kiszelly Zoltán politológus: Alapvetően nem profitálhat a baloldali ellenzék az elmúlt időszakban lezajlott és a korábban megszokottaknál nagyobb tömegeket vonzó, a kormány elleni felháborodást kifejező tüntetésekből. Mindössze az válhat a hasznukra, ha tartóssá válik ez a fajta hangulat, hiszen erősítheti a Fidesszel szembeni protest hatást. Ez viszont érdemben csak a következő választásokon nyilvánulhat meg, ám addig három és fél év van még hátra. Miután a jelenlegi baloldal romokban hever, és nincs esélye becsatornázni a most tüntető – korábban nagyrészt apolitikus – tömeget, elképzelhető, a politikai vákuumban új mozgalmak jelennek meg. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy nem egy homogén csoportról van szó, a devizahitelesektől kezdve, a neokommunistákon keresztül egészen a gimnazistákig számos réteg képviselteti magát, ami gyengíti, hogy később egy pártként vagy valamilyen intézményesült formában jelenjenek meg. Azt egyelőre nehéz megmondani, mi lesz a tüntetések kifutása, ám valószínű, hogy a következő időszakban még lesznek hasonló nagy létszámú demonstrációk. Az emberek ugyanis az internetadó kapcsán már megtapasztalták, van értelme az utcán kifejezni a véleményüket. Ehhez azonban megfelelő téma is kell. Tulajdonképpen, ha a kormány a következőkben „nem dob nekik labdát”, ami spontán felháborodáshoz vezet, egy idő után a tüntetések iránti érdeklődés is „visszaáll” a korábbi, alacsonyabb szintre.
