A nemzeti lobogó felvonását a Himnusz, majd félárbocra eresztését a Szózat kíséretében a honvéd díszzászlóalj végezte el, a ceremónián közreműködött a Nemzeti Lovas Díszegység és a Magyar Honvédség Központi Zenekara. A kegyelet kifejezésére a lobogó egész nap félárbocon marad.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő megtorlás egykori színhelyén létrehozott Kisfogház Emlékhely 10 és 15 óra között ingyenesen látogatható.
Délután 16 órakor a Rákoskeresztúri új köztemetőben lévő nemzeti emlékhelyen, a 301-es parcellánál tartanak megemlékezést. Köszöntőt mond Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke, beszédet mond Hende Csaba honvédelmi miniszter.
A megemlékezés után a miniszter és Boross Péter egykori miniszterelnök, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke bejárja a Kisfogház Emlékhelyet, és elhelyezi az emlékezés virágait.
Budapesten a katonaorvosok emlékművénél megemlékezést tart este 18 órától a Nemzeti Fórum Egyesület, a józsefvárosi önkormányzat és a Honvédelmi Minisztérium. Ünnepi beszédet mond Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke.
Este 19 órától a Szent István-bazilikában emlékkoncertet tartanak. Mozart Requiemjének előadásában közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a bazilika kórusa. A hangverseny után mindazok, akik szeretnék leróni tiszteletüket a forradalom hősei előtt, elhelyezhetik az emlékezés mécseseit a Szent István téren.
Számos vidéki helyszínen – így például Hódmezővásárhelyen, Szegeden, Pécsen, Miskolcon és Veszprémben – is megemlékeznek az 1956-os forradalom bukásának évfordulóján.
Az emléknap programjairól és az ezzel kapcsolatos forgalmi változásokról bővebb információk a www.november4.kormany.hu oldalon találhatók.
1956. október 23-án békés tüntetéssel kezdődő fegyveres felkelés, forradalom bontakozott ki a Rákosi Mátyás nevével összefonódó kommunista diktatúra, valamint a szovjet megszállás ellen. A népfelkelés a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok beavatkozása után fegyveres szabadságharccá változott. Mind az utcai (fegyverrel is) politizálók, mind a kormánypolitikát irányítók sorsát végül a nemzeti függetlenséget eltipró november 4-ei második szovjet katonai invázió pecsételte meg, amely azután következett be, hogy Nagy Imre miniszterelnök november elsején meghirdette Magyarország semlegességét és kilépését a Varsói Szerződésből. A fegyveres felkelők utolsó csoportjainak ellenállását november 10–11-én törte meg a hatalmas szovjet túlerő.
