Kilúgozta a hajléktalanrendeletet a Kúria

Megsemmisítették a fővárosi szabályozás egyes pontjait, és az Alkotmánybírósághoz fordulnak.

Az Ab által megfogalmazott követelmény, hogy a hajléktalan személy nem rekeszthető ki a települések, egyes önkormányzatok illetékességi területének egészéből, sőt egyes összefüggő településrészekből sem, hiszen az ilyen szabályozás a hajléktalan embert, a hajléktalanságot sújtaná. Továbbá a szabályozásnak kellően pontosnak kell lennie, nem megengedhetők a helyi jogalkotásban az olyan megfogalmazások, amelyek bizonytalanná teszik annak a közterületnek a lehatárolását, relativizálják a tilalmazott közterület kiterjedését, amelyen a hajléktalan ember életvitelszerű tartózkodásával szabálysértést követ el.

A Kúria osztotta az ombudsman álláspontját a tekintetben, hogy a szabálysértési törvény felhatalmazó rendelkezéseit megszorítóan kell értelmezni, ez pedig azt jelenti, hogy „a közterületen való életvitelszerű tartózkodás csak ott lehet tilalmazott – teret engedve ezzel a szabálysértési eljárásnak és a szankció esetleges alkalmazásának –, ahol a védendő értékek kifejezetten, tényszerűen igazolhatóan érvényesülést kívánnak, ( ) ahol az életvitelszerű tartózkodás és az azzal szükségképpen, elkerülhetetlenül együtt járó körülmények kifejezetten összeegyeztethetetlenek a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelmének szempontjaival”.

A Kúria az önkormányzattal egyetértve elutasította az indítványnak azt a részét, amely kifogásolta, hogy a több mint 70 fővárosi kezelésű aluljáró közül 34-ben megtiltották a hajléktalanok életvitelszerű tartózkodását. A Kúria szerint ezek fizikai jellege indokolja zavartalan megközelíthetőségüket, illetve a biztonságos kijutást, továbbá nem egyeztethető össze rendszeres, tömeges használatuk és a közbiztonság garantálhatósága az életvitelszerű lakhatással.

Ugyanakkor a Kúria az indítvány alapján megsemmisítette a vitatott rendelet 1. melléklet 8. pontját, amely a parkolási rendeletre utalva tiltja ki a hajléktalan embereket, ami a szabálysértési törvény felhatalmazásának kereteit meghaladja, továbbá az egyértelműség követelményének sem tesz eleget.

A Kúria önkormányzati tanácsa a szabálysértési törvény felhatalmazó rendelkezését „a Fővárosi Közgyűlés jogalkotói jogkörének korlátozottságára tekintettel alkotmányosan aggályosnak ítélte, ezért ebben a körben az Alkotmánybírósághoz fordult”, és erre tekintettel az indítvány egyes vonatkozásait elkülönítette, amelyekről majd az Ab döntése után határoz.

A Kúria szeptember 9-ei keltezésű határozata a Magyar Közlöny október 30-ai számában jelent meg, és ez év végéig ad határidőt a fővárosnak a döntés végrehajtására, tekintettel az október 12-ei helyhatósági választásokra és a jogalkotás időigényére.