Még most is időszerű az életmű

Zrínyi Miklós olyan államférfi volt, akinek az életműve a 21. század elején is időszerű – mondta az emberi erőforrások minisztere a költő, hadvezér halálának 350. évfordulója alkalmából rendezett háromnapos nemzetközi konferencia megnyitóján kedden Budapesten.

LR
2014. 11. 18. 20:03
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Balog Zoltán kiemelte: Zrínyi Miklós polihisztorként az élet szinte minden területén otthon volt, többek között a költészetben, az irodalomban, a politikában, a diplomáciában, a vadászatban is jeleskedett. Hozzátette: Zrínyi neveltetése európai mércén alapult, de tudását a nemzet javára fordította, mindvégig egyetlen cél vezette, nemzetének szolgálata.

Kovács Vilmos ezredes, a Honvédelmi Minisztérium (HM) Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka azt mondta: Zrínyi Miklós rendkívül összetett személyiségének bemutatására vállalkozott a konferenciát szervező három intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum.

A Határok fölött címmel rendezett konferencia megnyitóünnepségén a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban Mádi László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója bemutatta a Zrínyi-emlékérmét. Az ötezer forintos emlékérméből ötezer darabot bocsátott ki az MNB. A programsorozat második napján a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen Zrínyi-emléktáblát avatnak. Zrínyi Miklós, a 17. század legnagyobb formátumú magyar politikusa 1620. május 1-jén született. Horvát eredetű főnemesi családból származott, dédapja az 1566-ban Szigetvár védelmében elesett törökverő hős, Zrínyi Miklós volt. Magát katonának tartotta, fő műve első irodalmi eposzunk, a dédapjának emléket állító Szigeti veszedelem. Zrínyi új politikai, hadtudományi, publicisztikai műfajokat honosított meg magyarul, kiterjedt levelezéséből diplomáciai és katonai tevékenysége is megismerhető. Zrínyi Miklóst 1664. november 18-án sebezte halálra egy vadkan.

Zrínyi halálát akkor és azóta is összeesküvés-elméletek övezik, mert az emberek nem akarták elhinni, hogy a számos csatában győztes hőssel egy megvadult állat végzett. A legelterjedtebb elmélet szerint a hadvezért a bécsi udvar (avagy a Zrínyiben riválisát látó Montecuccoli) által felfogadott Póka lőtte agyon. Annyi bizonyos, hogy a Habsburgoknak kapóra jött Zrínyi halála, akivel a magyar történelem egy válságos pillanatában az évszázad legnagyobb politikusa szállt a sírba.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.