Nem csökkennek a felzárkózásra fordított források

Czibere Károly szerint a bevált programokat ki kell szélesíteni, meg kell erősíteni, azokra további forrásokat kell adni.

Czibere Károly A romák gazdasági és munkaerő-piaci integrációja címmel tartott, a Hanns-Seidel Alapítvány és az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem közös rendezvényén arról beszélt, a társadalom egy része úgy látja, kilátástalan a felzárkózási küzdelem, az újabb és újabb programok és források pedig hiábavalóak, ezért szerinte fontos feladat bemutatni az eredményes projekteket.

Az államtitkár szerint „luxus” olyan programokat finanszírozni, azokra uniós vagy magyar pénzeket költeni, amelyekről bebizonyosodott, hogy nem vezetnek sehová, ugyanakkor szerinte a bevált programokat ki kell szélesíteni, meg kell erősíteni, azokra további forrásokat kell adni. Elmondta, a felzárkózási stratégia keretei között több olyan program is elindult az elmúlt években, amelyek értékelését ezekben a napokban, hetekben végzik el, mert rövidesen indul a következő uniós tervezési fejlesztési időszak, és ebben azokat a projekteket kívánják folytatni, amelyek valóban hasznosak és értékesek.

Czibere Károly közlése szerint a jelenlegi kormányzati felzárkózáspolitika erősen gyermekközpontú. Ezzel az a céljuk, hogy a nyomor és kirekesztettség generációkon át öröklődő ördögi körét minél korábban megállítsák – fogalmazott. Azt hangoztatta, hogy nincs feleslegesen megszületett gyermek, minden egyes gyermekkel gazdagodik a magyar társadalom és minden egyes gyermek egyben erőforrása is a társadalomnak.

Az államtitkár arról is beszélt, a kormányzat célja az, hogy a jövőben a jelenleg is működő szolgáltatásokat jobban összehangolják, azok egymást kiegészítő módon tudják segíteni a családokat. Példaként említette a gyermekjóléti jelzőrendszert, amelyben szerinte jobb intézményes együttműködésre lenne szükség az egészségügyi, szociális, védőnői, pedagógiai szolgáltatásokat végzők, irányítók között.

Czibere Károly úgy látja, a felzárkózáspolitika legnagyobb kérdése ma az, hogyan lehet a nagy ellátórendszerek finomítását, átalakítását és a helyi programok érzékenységét, kísérletező innovatív erejét kombinálni.

Az iskola utáni társadalmi felzárkózás kérdéséről szólva az államtitkár a közfoglalkoztatás szerepéről is beszélt, hangsúlyozva, nem cél az, hogy abba hosszú távra bent ragadjanak társadalmi csoportok. Azt mondta, az elsődleges cél nem a közmunka, hanem az, hogy az emberek az elsődleges munkaerőpiacon tudjanak elhelyezkedni. Hozzátette: a közfoglalkoztatás ehhez csak eszköz, mert erősíti az aktivitást és az elhelyezkedésig többletjövedelmet biztosít. Jelezte ugyanakkor, hogy a következő időszakban „rugalmasabbá” kell tenni a közfoglalkoztatást, továbbá meg kell szüntetni az elsődleges munkaerő-piacai foglalkoztatással szembeni ellenösztönző hatásokat.

Bernát Anikó, a Tárki Társadalomkutató Intézet munkatársa előadásában ismertette a romák és a „környezetükben élő” nem romák helyzetét európai uniós összevetésben. Elmondta, hogy az unióban Romániában, Bulgáriában és Magyarországon él a legtöbb roma – 621 ezer, 325 ezer és 315 ezer – az országokon belüli népességarányt tekintve.

A kutató kiemelte, hogy óvodáztatás terén jól áll Magyarország, és még az általános iskolát is elvégzi a roma népesség 90 százaléka, érettségit azonban kevesen szereznek közülük. Ennek oka a korai iskolaelhagyás, ez a roma kisebbség 82 százalékát érinti – fűzte hozzá.

Bernát Anikó szintén jelentős problémának nevezte az iskolai szegregációt – közlése szerint a diákok 24 százaléka szembesül ezzel –, mert így rosszabb minőségű oktatásban részesülnek, és már „itt elvágják a további boldogulásuk útját”. Elmondta, hogy a 18-22 éves roma korosztály 86 százaléka nem jár iskolába, nem vesz részt képzésben és munkája sincs. Zárásul felhívta a figyelmet arra is, hogy tíz roma háztartásból nyolc a szegénységi küszöb alatt él.