Az iskola utáni társadalmi felzárkózás kérdéséről szólva az államtitkár a közfoglalkoztatás szerepéről is beszélt, hangsúlyozva, nem cél az, hogy abba hosszú távra bent ragadjanak társadalmi csoportok. Azt mondta, az elsődleges cél nem a közmunka, hanem az, hogy az emberek az elsődleges munkaerőpiacon tudjanak elhelyezkedni. Hozzátette: a közfoglalkoztatás ehhez csak eszköz, mert erősíti az aktivitást és az elhelyezkedésig többletjövedelmet biztosít. Jelezte ugyanakkor, hogy a következő időszakban „rugalmasabbá” kell tenni a közfoglalkoztatást, továbbá meg kell szüntetni az elsődleges munkaerő-piacai foglalkoztatással szembeni ellenösztönző hatásokat.
Bernát Anikó, a Tárki Társadalomkutató Intézet munkatársa előadásában ismertette a romák és a „környezetükben élő” nem romák helyzetét európai uniós összevetésben. Elmondta, hogy az unióban Romániában, Bulgáriában és Magyarországon él a legtöbb roma – 621 ezer, 325 ezer és 315 ezer – az országokon belüli népességarányt tekintve.
A kutató kiemelte, hogy óvodáztatás terén jól áll Magyarország, és még az általános iskolát is elvégzi a roma népesség 90 százaléka, érettségit azonban kevesen szereznek közülük. Ennek oka a korai iskolaelhagyás, ez a roma kisebbség 82 százalékát érinti – fűzte hozzá.
Bernát Anikó szintén jelentős problémának nevezte az iskolai szegregációt – közlése szerint a diákok 24 százaléka szembesül ezzel –, mert így rosszabb minőségű oktatásban részesülnek, és már „itt elvágják a további boldogulásuk útját”. Elmondta, hogy a 18-22 éves roma korosztály 86 százaléka nem jár iskolába, nem vesz részt képzésben és munkája sincs. Zárásul felhívta a figyelmet arra is, hogy tíz roma háztartásból nyolc a szegénységi küszöb alatt él.
