Orbán Viktor: Nem közeledünk Oroszországhoz

A versenyképesség csökkenésével való szembenézésnél is nehezebb beismerni azt Európában, hogy „nem-demokráciák” sikeresebbek a kontinensnél – a kormányfő a Handelsblattnak adott interjút.

Az Oroszországhoz fűződő viszonyról elmondta, hogy Magyarország nem közeledik Oroszországhoz, de nem is távolodik tőle.

Kijelentette: „megvédtem Magyarország szuverenitását Oroszországgal szemben”, például amikor „megakadályoztam, hogy orosz kézbe kerüljön egy olaj- és gázvállalat részvényeinek negyede”, és ezután „harcoltam azért, hogy ismét a mi kezünkben legyen a szerződés a magyarországi gázellátásról”.

Magyarország szempontjából „elmondhatom, hogy Oroszország befolyása Közép-Európában ma sokkal csekélyebb, mint 2010-ben volt” – tette hozzá.

A paksi bővítésről kifejtette: a lehetőséget „minden országnak felkínáltuk”, azzal a feltétellel, hogy az erőműnek biztonságosnak kell lennie és állami tulajdonban kell maradnia, a beruházó partnernek pedig rendelkeznie kell a szükséges pénzügyi forrásokkal. Mindezt csak az oroszok tudták teljesíteni, „ezért ők nyertek”.

Az ukrán válságról elmondta, hogy nem látja a megoldás jeleit, és „megint egy olyan jelenséggel van dolgunk, amelyet Európa nehezen ért meg”, és ezért „nem is találunk kiutat”. A geopolitikáról van szó, amely ott kezdődik, ahol az európai politika véget ér – tette hozzá, kiemelve, hogy a geopolitika „az erő nyelve”, és ez „teljesen idegen az európai kultúrától”.

Arról, hogy meg kell-e nyitni az EU-csatlakozás perspektíváját Ukrajna előtt, kifejtette: tisztázni kell, hogy ki biztosítja az évi 25 milliárd euró támogatást, amely a jelenlegi, „nem EU-tag” Ukrajna fennmaradásához szükséges, és ennek rendezéséig nem vetődik fel a csatlakozás ügye.

Magyar szempontból Ukrajna „uniós tagsága kívánatos, de ehhez az országnak politikailag és gazdaságilag stabilnak kell lennie, és képesnek kell lennie határai ellenőrzésére” – mondta.

Arról, hogy van-e érdekkonfliktus Európa és az Egyesült Államok között az Oroszországgal kialakult vitában, azt mondta, hogy csak Magyarország nevében beszélhet, amelynek érdekei nem egyeznek az Egyesült Államok érdekeivel, és ez „politikai vitákat eredményez”.

Magyarország „geopolitikai érdekeit három szóval lehet összefoglalni: béke, energia, kereskedelem”. Ezen kívül „érdekünkben áll, hogy legyen valami Magyarország és Oroszország között, és ez a szuverén Ukrajna” – mondta a kormányfő, hozzátéve, hogy „volt közös határunk a Szovjetunióval, sokáig tartott, amíg megszabadultunk tőle” és „nem akarunk ismét” ilyen határt.

A Vlagyimir Putyinhoz fűződő kapcsolatáról azt mondta, hogy az orosz elnökkel nehéz tárgyalásokat folytatott, aminek során „voltak sikeres és rendkívül kínos pillanatok is”. Hozzátette, hogy minden kérdésről tudnak beszélni, de egyáltalán nem biztos, hogy egyetértésre jutnak.

Az amerikai beutazási tilalom ügyéről szólva hangsúlyozta, hogy Magyarország jogállam, és a hat magyar állampolgár kitiltásáról szóló döntésről nem kaptak indoklást, jogorvoslatra pedig nincs lehetőség.