Orbán Viktor: Nem közeledünk Oroszországhoz

A versenyképesség csökkenésével való szembenézésnél is nehezebb beismerni azt Európában, hogy „nem-demokráciák” sikeresebbek a kontinensnél – a kormányfő a Handelsblattnak adott interjút.

Az interjúban arra a kérdésre, hogy mennyire stabil Magyarország, tekintettel arra, hogy ezrek tüntetnek politikája ellen, Orbán Viktor normálisnak nevezte, hogy vannak demonstrációk. Rámutatott, hogy pártja kétharmados parlamenti többséggel rendelkezik, az európai parlamenti és önkormányzati választást pedig az országgyűlési választásnál is jobb eredménnyel nyerte meg. Ugyanakkor „a mi felelősségünk, hogy beszéljünk egymással” – tette hozzá.

Arra a felvetésre, hogy a fiatal nemzedék frusztrált és az Orbán-korszak végét követeli, kifejtette: a kormánnyal nem rokonszenvező fiatalok „felismerik, hogy nincs hely a szavazatuknak”, mivel az emberek úgy érzik, hogy „túl gyenge” a parlamenti ellenzék. A „budapesti utcákon” pedig nemcsak az ő távozását követelik, hanem „azt is mondják, hogy takarodjon az utóbbi 25 év teljes elitje”. Arra a kérdésre, hogy nyugtalanítják-e a fejlemények, elmondta, hogy ismeri ezt az „érzelmi helyzetet”, hiszen amikor 1988-ban megalapították a Fideszt, ők is el akarták kergetni az egész kommunista rezsimet. Hozzátette: látja a fiatal nemzedék motivációját és azt kívánja, hogy „találja meg a politikai hangját”. Ha „ez a mozgalom aztán a megfelelő hangfekvést is megtalálja”, akkor „beszélhetünk egymással” – mondta Orbán Viktor.

Az internethasználat megadóztatásának tervéről elmondta, hogy a javaslat „megijesztette az embereket”, ezért visszavonta. Hozzátette, hogy nem „új internetadóról” van szó, hanem a távközlési adó kiterjesztéséről „az internetalapú telefonhívásokra”.

Arra a kérdésre, miként érti azt, hogy a pénzügyi válság megmutatta: a liberális demokráciák már nem versenyképesek globálisan, Orbán Viktor kifejtette, hogy „csak a harangokat kongatom és mondom, hogy nagy baj van”, hiszen Európa gazdasági jelentősége csökken, de az európaiak úgy gondolják, hogy földrészükön a legnagyobb a szabadság és a jólét, és ezért nehezen látják be, hogy „teret vesztünk a nemzetközi versenyben”.

Arra a kérdésre, hogy miért fejezte ki rokonszenvét tekintélyelvű kormányzati rendszerekkel, mint az orosz vagy a kínai, kijelentette, hogy nem rokonszenvet tanúsított, hanem tényeket rögzített. Kifejtette: a versenyképesség csökkenésével való szembenézésnél még nehezebb beismerni azt, hogy „nem-demokráciák” sikeresebbek Európánál. Kína sikere „lelki trauma Európában” – jegyezte meg. Hangsúlyozta, hogy nem ajánlotta követendő példának ezeket a rendszereket. A „kínai modellhez kínaiak kellenek, az oroszhoz oroszok”, Magyarországon és Európában ezek a megoldások „használhatatlanok” – mondta a kormányfő.

Az Oroszországhoz fűződő viszonyról elmondta, hogy Magyarország nem közeledik Oroszországhoz, de nem is távolodik tőle.

Kijelentette: „megvédtem Magyarország szuverenitását Oroszországgal szemben”, például amikor „megakadályoztam, hogy orosz kézbe kerüljön egy olaj- és gázvállalat részvényeinek negyede”, és ezután „harcoltam azért, hogy ismét a mi kezünkben legyen a szerződés a magyarországi gázellátásról”.

Magyarország szempontjából „elmondhatom, hogy Oroszország befolyása Közép-Európában ma sokkal csekélyebb, mint 2010-ben volt” – tette hozzá.

A paksi bővítésről kifejtette: a lehetőséget „minden országnak felkínáltuk”, azzal a feltétellel, hogy az erőműnek biztonságosnak kell lennie és állami tulajdonban kell maradnia, a beruházó partnernek pedig rendelkeznie kell a szükséges pénzügyi forrásokkal. Mindezt csak az oroszok tudták teljesíteni, „ezért ők nyertek”.

Az ukrán válságról elmondta, hogy nem látja a megoldás jeleit, és „megint egy olyan jelenséggel van dolgunk, amelyet Európa nehezen ért meg”, és ezért „nem is találunk kiutat”. A geopolitikáról van szó, amely ott kezdődik, ahol az európai politika véget ér – tette hozzá, kiemelve, hogy a geopolitika „az erő nyelve”, és ez „teljesen idegen az európai kultúrától”.

Arról, hogy meg kell-e nyitni az EU-csatlakozás perspektíváját Ukrajna előtt, kifejtette: tisztázni kell, hogy ki biztosítja az évi 25 milliárd euró támogatást, amely a jelenlegi, „nem EU-tag” Ukrajna fennmaradásához szükséges, és ennek rendezéséig nem vetődik fel a csatlakozás ügye.

Magyar szempontból Ukrajna „uniós tagsága kívánatos, de ehhez az országnak politikailag és gazdaságilag stabilnak kell lennie, és képesnek kell lennie határai ellenőrzésére” – mondta.

Arról, hogy van-e érdekkonfliktus Európa és az Egyesült Államok között az Oroszországgal kialakult vitában, azt mondta, hogy csak Magyarország nevében beszélhet, amelynek érdekei nem egyeznek az Egyesült Államok érdekeivel, és ez „politikai vitákat eredményez”.

Magyarország „geopolitikai érdekeit három szóval lehet összefoglalni: béke, energia, kereskedelem”. Ezen kívül „érdekünkben áll, hogy legyen valami Magyarország és Oroszország között, és ez a szuverén Ukrajna” – mondta a kormányfő, hozzátéve, hogy „volt közös határunk a Szovjetunióval, sokáig tartott, amíg megszabadultunk tőle” és „nem akarunk ismét” ilyen határt.

A Vlagyimir Putyinhoz fűződő kapcsolatáról azt mondta, hogy az orosz elnökkel nehéz tárgyalásokat folytatott, aminek során „voltak sikeres és rendkívül kínos pillanatok is”. Hozzátette, hogy minden kérdésről tudnak beszélni, de egyáltalán nem biztos, hogy egyetértésre jutnak.

Az amerikai beutazási tilalom ügyéről szólva hangsúlyozta, hogy Magyarország jogállam, és a hat magyar állampolgár kitiltásáról szóló döntésről nem kaptak indoklást, jogorvoslatra pedig nincs lehetőség.