Nem elég köszönetet mondani a szociális munka napján a szféra dolgozóinak, akik csecsemőkortól életük végéig kísérik az embert, reményt adnak az elesetteknek, de végre meg kell adni számukra az anyagi megbecsülést is. Hisz ma ez az egyetlen nemzetgazdasági ág, ahol még mindig százezer forint alatt van az átlagos nettó bér – jelentette ki a Magyar Nemzetnek Czibere Károly. Az államtitkár leszögezte: céljuk az, hogy elérjék az egészségügyben fizetett béreket, ugyanis mára olyan aggasztó helyzet állt elő, hogy már nemcsak a külföldi országok szívják el a szakembereket a szférából, de a hazai egészségügyi és köznevelési intézmények is. Ott ugyanis egy ugyanolyan végzettségű szakember jóval többet keres.
Czibere kijelentette: ahhoz, hogy elérjék az egészségügyi bérszintet, évente 26-28 milliárd forintnyi forrásbevonásra van szükség, ebből 12 milliárdot idén megkaptak a dolgozók bérpótlék formájában, amelyet jövőre is biztosítanak. Júliustól várhatóan újabb, az idei jövedelemnövekedésnél is nagyobb emelésre kerül sor. Ennek éves költsége 15 milliárd forint lesz. A tavaly január–augusztusi adatok alapján a szociális ágazatban a bruttó bér 142 904, a nettó pedig 93 602 forint volt. A bérpótlék bevezetése után idén átlagosan bruttó 11 600 forint volt az emelkedés. A tervezett jövő évi béremelés alapján az egy főre jutó havi újabb átlagos többlet megközelítőleg további bruttó 10 600 forint lesz, azaz a várható bér bruttó 160–170, a nettó 108–110 ezer forint körül alakul.
A szociális szférában mintegy 93 ezren dolgoznak, 73 ezren szakmai és 20 ezren technikai munkakörben. Idetartoznak a szociális intézményekben – így az időseket, fogyatékkal élőket ápoló otthonokban – dolgozók, a bölcsődei gondozónők, s a gyerekvédelem területén alkalmazásban állók. A béremelés a nemrég kidolgozott szociális életpályamodell részeként valósul meg, célja a szociális szakma átalakítása.
Az ágazat képviselői és dolgozói tegnap az államtitkár bejelentése ellenére utcára vonultak, hogy a Parlamentnél petíciót adjanak át a miniszterelnök megbízottjának, melyben béremelést kértek januártól és egy újabbat 2016-tól, az életpályamodell bevezetésétől.. A szaktárca tegnap délután tüntetés helyett a korábbi egyeztetéseknek megfelelő megállapodás aláírására várta a szociális ágazat képviselőit. Ám a több mint 90 ezer embert képviselő sztrájkbizottság a jövő év második felétől ígért béremelés megpecsételése helyett a tüntetést választotta. Szűcs Viktória, a szociális ágazati sztrájkbizottság elnöke a lapnak nyilatkozva úgy fogalmazott: Czibere Károly jövő év júliusától tervezett béremelésre vonatkozó bejelentése nem nevezhető fejlemények. – Tudomásunk szerint az államtitkár által említett 15 milliárd forint egyelőre nem szerepel a költségvetési tervezetben, másrészt nem vagyunk növények, hogy júliusig fotoszintetizáljunk – szögezte le a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete elnöke.
– Akik a Parlament előtt tüntetnek, azoknak semmi közük a szociális ágazathoz, mindez hangulatkeltés – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Cser Ágnes, a Magyarországi Munkavállalók, Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke. Úgy fogalmazott: a Szűcs Viktória vezette sztrájkbizottságban részt vevő szervezetek egyike sem reprezentatív, ezért méltatlan az ágazatban dolgozókhoz, hogy ők képviselik az érdekeiket. – Szomorú, hogy bukott SZDSZ-es és más pártokból kiszuperált emberek állnak ki látszólag a munkavállalók érdekeiért, miközben politikai eszközként használják őket – mondta az elnök, aki emlékeztetett, a 2004-ben, Medgyessy Péter kormányzása idején benyújtott sztrájkköveteléseket négy szociálliberális kormány sem teljesítette.
Cser Ágnes kiemelte: tavaly elkezdte munkáját a szociális életpályamodellt kidolgozó munkacsoport, az egyeztetés folyamatos.
– Nehéz a helyzet, valóban kevés a pénz, de folyik a közös munka, és tüntetés helyett arra kell koncentrálni – vélte az érdekvédő.
