Zombor Gábor a Magyar Orvosi Kamara (MOK) újjáalakulásának 25., és köztestületté válásának 20. évfordulója alkalmából rendezett küldöttgyűlésen úgy fogalmazott, a kormányzat számára az egyik legfontosabb partner a kamara, és azt a viszonyt, amely néha károkat szenvedett, helyre kell állítani.
„Ez az együttműködés, amit az elmúlt hónapokban tapasztaltam, töretlen volt” – fogalmazott az államtitkár, hozzátéve, hogy a kritikák segítették munkájában. Mint mondta, ha a célok megvalósítása érdekében a kamarával közösen lépnek fel, akkor van esély arra, hogy a pénzügyi kormányzatban lévő döntéshozók is támogatják az elképzeléseiket.
Zombor Gábor hangsúlyozta, a kormány nem szemben álló szervezetként tekint a kamarára és a szakdolgozói érdekképviseletekre, hanem olyan partnerekként, amelyek segítenek abban, hogy a problémákra jó megoldások szülessenek. Az államtitkár köszönetet mondott a kamara eddigi ténykedéséért, és mint mondta: bízik abban, hogy még hosszú ideig és kibővült kompetenciákkal fog működni. Továbbá reményét fejezte ki, hogy soha nem kérdőjeleződik meg, szükség van-e szakmai kamarára és tisztségviselőkre.
Éger István, a MOK elnöke ünnepi köszöntőjében kiemelte, mindig is szükség volt, és most is szükség van egy egységes érdekképviseletre, hiszen az orvos–beteg és a társadalom–orvos közötti bizalom letéteményese a kamara. A köztestületi elnök elmondta, hogy már a 30-as években igény volt egy szakmai, etikai önigazgatással bíró szakmai szervezet megalapítására. A kamarát, mint testületet többször megszüntették, és a kamarai tagság sem volt mindig kötelező, azonban mindig is szükség volt arra, hogy az orvosok a saját problémáikat „maguk között” beszéljék meg, hiszen sem a politika, sem az államigazgatás nem ért, értett ehhez.
Éger István szerint a kamara több témában maradandót alkotott, példaként a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal létrehozását, illetve a hazai orvoskar munkavállalói jogainak uniós direktíva szerinti kezeléséért indított „harcot” említette. „Hisszük, hogy csak az egységes, egy szervezetbe tömörített orvoskar lehet a magas szintű orvosi etika, a szaktudás, a folyamatos továbbképzés védelmezője és letéteményese” – fogalmazott az elnök. Egyelőre a magyar orvosok helyzete nem teszi lehetővé, hogy érdekvédelmi feladatairól a kamara megfeledkezzen, hiszen felelősséget éreznek az orvosok, és nem utolsó sorban a betegek sorsa iránt is – tette hozzá.
Az egészségügy átalakítására vonatkozó elképzeléseket említve Éger István azt mondta, az alapellátás megerősítése helyes irány, azonban arra hívta fel a figyelmet: ha nem kerül több pénz a rendszerbe, a reform kudarcra van ítélve. Felhívta a figyelmet arra is, hogy egy jobban működő, a kormányzati elképzelésekkel összefüggő, népegészségügyi szemlélettel működő alapellátás hatásaként jóval több emberről derülhet ki, hogy valamilyen betegsége van, ezért az orvosokra és a szakellátásban dolgozókra is nagyobb teher hárul majd, így „egy percig sem halasztható” bérfelzárkóztatásuk folytatása.
A jubileumi küldöttgyűlést levélben üdvözölte az emberi erőforrások minisztere. Balog Zoltán köszönetet mondott a kamarának, hogy 25 éve küzd a magyar egészségügy jobbá, színvonalasabbá tételéért. A miniszter úgy fogalmazott, a köztestület számíthat a kormányra céljai megvalósításában, és odafigyelnek a kamara véleményére az egészségügyi átalakítások során.
Az előző évekre visszatekintve a tárcavezető levelében emlékeztetett, sok rendszerszintű probléma megoldásának láttak neki. Megemlítette, a népegészségügyi termékadóból fedezték az orvosok béremelését, és bevezették a rezidensi ösztöndíjrendszert, amely program folytatására jövőre 900 millió forintot szán a kormányzat.
