Százmilliók járnak alaptalan fogságért

Komoly kártérítéseket fizet az állam minden évben az alaptalan fogva tartások elszenvedőinek.

Az utóbbi időben átlagosan 275 millió forintot fizet ki az állam évente a tévesen elítélt, illetve alaptalanul fogva tartott személyek kártalanítására – derült ki az Igazságügyi Minisztérium (IM) összesítéséből. Kérésünkre a tárca az elmúlt öt esztendő adatait osztotta meg velünk. Ezek szerint a legkevesebbet 2010-ben (205 millió forint), a legtöbbet pedig 2012-ben és 2013-ban (324 és 320 millió forint) kellett „bánatpénzek” kifizetésére fordítani a költségvetésből. Az IM közlése szerint ezen összegek a jogszerűen elrendelt, de utóbb alaptalanná vált fogva tartásokkal (előzetes letartóztatás, házi őrizet, ideiglenes kényszergyógykezelés, illetve egyes esetekben a szabadságvesztés büntetés) okozott érdeksérelem miatti kárpótlásra mentek el.

Ide tartozik tehát minden olyan eset, amikor a kényszerintézkedés foganatosítását követően a nyomozást megszüntették, a bíróság a terheltet felmentette vagy az eljárást megszüntette, továbbá a bíróság a terhelt bűnösségét megállapította, de a kényszerintézkedés tartama meghaladja a kiszabott büntetés tartamát – fejtette ki a minisztérium, hozzátéve, hogy kártalanítás jár a kitöltött szabadságvesztésért és a kényszergyógykezelésért is, amennyiben a terheltet rendkívüli jogorvoslat folytán felmentették, illetve enyhébb büntetésre ítélték. Az IM egyúttal elárulta: a rendelkezésre álló információk alapján igen kevés, évente legfeljebb egy-két alkalommal fordul elő, hogy téves ítélet miatt kell fizetnie az államnak, erre vonatkozóan viszont nem vezetnek statisztikát.

Ebből a körből érdemes kiemelni Szántai Attila ügyét. Mint ismert, december elején százmillió forintos kártalanítást ítélt meg a fekete sereg néven elhíresült banda áldozatának a Fővárosi Ítélőtábla. Szántai az ezredfordulón lett a Magyar Róbert vezette úgynevezett fekete sereg célpontja, és hónapokon át bántalmazták, védelmi pénzt zsaroltak ki tőle, mígnem a teljesen összetört férfi jogszerűen tartott fegyverével rálőtt támadóira, akik közül egy meghalt, egy pedig életveszélyesen megsebesült. A férfi ellen büntetőeljárás indult, amelyben hiába hangoztatta, hogy szeretteit és önmagát védte, amikor a pisztolyhoz nyúlt – a bíróság tizenhárom év fegyházra ítélte. Ráadásként a büntetését a „fekete sereg” tagjai között kellett megkezdenie, akik többször komolyan elbántak vele a rácsok mögött, miközben a családját is folyamatosan fenyegették. Szántai Attila hat év kilenc hónap után került szabadlábra, majd hamarosan felmentették a korábbi vádak alól. A szenvedéseiért bocsánatot kértek tőle, és most jelentős összegű kártérítést kaphat.

Ugyancsak nagy figyelmet kapott Németh Renátó, Pusoma János és Szabó Adorján története, akiket 2,5 illetve 2-2 millió forinttal kompenzáltak 2011-ben. A fiatalokat több emberen elkövetett emberölés kísérletének megalapozott gyanújával vették őrizetbe, miután 2008. szeptember 29-én hajnalban ismeretlenek Molotov-koktélokat hajítottak és lövéseket adtak le a Heves megyei Tarnabodon négy faluszéli házra. Tizenegy hónapot töltöttek előzetes letartóztatásban, mire kiderült, a számlájukra írt támadást nem ők, hanem a cigánygyilkosságok tettesei követték el. A két leghíresebb ügy azonban alighanem ifj. Schönstein Sándor és Kaiser Ede nevéhez kapcsolódik.

Ami az előbbit illeti, Balla Irmát, Debrecen fideszes önkormányzati képviselőjét 2007 húsvétján találta meg vérbe fagyva a fia, ifj. Schönstein Sándor. Bár a fiatalembernek a halál beálltának idejére alibije volt, később mégis őt vádolták meg a gyilkossággal, első fokon a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság bűnösnek találta, és tizenkét év fegyházbüntetésre ítélte. A másodfokú eljárásban azonban a Debreceni Ítélőtábla új eljárás lefolytatását rendelte el. Az új perben első és másodfokon is felmentették a fiatalembert, aki hatmillió forint nem vagyoni és tizennégymillió forint vagyoni kártalanítást követel az államtól meghurcoltatása miatt. Pere jelenleg is folyamatban van.

Kaiser Edét a móri mészárlásért ítélték tényleges életfogytiglanra, noha a bankrablást és a nyolc ember halálát okozó vérengzést Nagy László és Weiszdorn Róbert követték el 2002. május 9-én. Ez az eset már csak azért is érdekes, mert Kaiser kártérítési követelését végül éppúgy elutasította a bíróság, mint annak a férfinak a nyomravezetői díj kifizetése iránt benyújtott keresetét, aki – részben legalábbis – a valódi tettesek elfogásához hozzásegítette a rendőrséget. Nota bene, a Kaiser elítéléshez hamis bizonyítékot szolgáltató Kiglics Attilának korábban zokszó nélkül kifizette a hatóság a móri gyilkosokra kitűzött fejpénzt. De ez már egy másik történet.