Trócsányi: A tárca képes nagy feladatok megoldására

A tervek között szerepel a közigazgatási eljárási törvény is – mondta a miniszter az MTI-nek adott interjújában.

A közigazgatási eljárási törvénnyel kapcsolatban további fő kérdésnek azt nevezte, hogy részletes szabályozásra van-e szükség, vagy olyanra, amely csak általános előírásokat fogalmaz meg és a részletszabályokat az ágazatokhoz rendeli. A munkaügyi eljárások esetében a munkavállalók és a munkáltatók jogai közötti egyensúly fontosságát emelte ki Trócsányi László. A bírák regisztratív feladatairól szólva pedig azt nevezte vizsgálandónak, hogy a bíróságok különös mérlegelést nem igénylő, inkább adminisztratívnak tekinthető feladatai átadhatók-e más szerveknek úgy, hogy a törvényességi kontroll bírói szinten maradjon.

A büntetőeljárási törvényről szólva a miniszter azt mondta: alapvető strukturális változásokra nincs szükség, de összhangba kell hozni a terheltek és az áldozatok jogait, valamint a vád és a védelem jogának is kiegyensúlyozottnak kell lennie. A jövő évi feladatok közé sorolta Trócsányi László az igazságügyi szakértői és a végrehajtói rendszer külső kontrolljának megteremtését. Az igazságügyi szakértői rendszer megerősítésére annak érdekében van szükség, hogy a szakértők pártatlanságához ne férjen kétség, feladataiknak magas színvonalon, időben tudjanak eleget tenni.

A végrehajtók feletti ellenőrzés új szabályainak alapjait az Országgyűlés már elfogadta, jelenleg miniszteri biztos felügyeli és értékeli a kamara és a végrehajtók munkáját. Március 1-jétől pedig az Igazságügyi Hivatal feladata lesz a végrehajtók elleni panaszok intézésének felügyelete és a végrehajtók rendszeres irodai működésének ellenőrzése. A koncepcionális feladatok mellett a miniszter kitért a napi szintű kodifikációs feladatokra, vagyis arra, hogy a tárcának segítenie kell a társminisztériumokat a jogszabályalkotásban.

Az elmúlt félévről szólva a devizahitelek kivezetését célzó négy jogszabályt emelte ki, és úgy értékelt, hogy a tárca bizonyította, képes nagy feladatok végrehajtására. Hozzátette: ez a minisztérium részéről kodifikációs szempontból lezárt ügy, a jövő év már az elszámolások időszaka lesz. Trócsányi László szerint jövőre az állampolgárok már a pénztárcájukon érzik, hogy jó és tisztességes megoldást választottak a helyzet rendezésére. Szintén a kormányzati ciklus eddigi eredményei közé sorolta a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztéssel kapcsolatos vita lezárására irányuló megoldást.

Az Alkotmánybíróság költségvetési kérdésekben való hatásköri korlátjának esetleges eltörlését firtató kérdésre azt mondta: válsághelyzet tette szükségessé a szabályozást 2010-ben, de szeretné, ha erről is egyeztetés lenne majd a kormányon belül, hiszen a vitás kérdéseket jobb itthon és nem külföldi fórumok előtt lezárni. A nagy közjogi átalakítások az alaptörvény elfogadásával lezárultak, a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalmi ág hatáskörei egyértelműek. A jövőbeni jogalkotási kérdésekre az alaptörvény által meghatározott kereteken belül kívánnak megoldásokat találni – emelte ki Trócsányi László.