A 2014. december 31-i adatok szerint jelenleg 29 212 fő közfoglalkoztatási támogatással érintett személy vesz részt képzésben, akik közül 26 233 embert a téli közfoglalkoztatás keretében iskoláztak be, a többiek más tanfolyamokon vesznek részt – közölte lapunk érdeklődésére a Belügyminisztérium. A szaktárca szerint a téli program keretében iskolapadba ülők közül eddig mindössze 28 fő morzsolódott le, közülük 24 fő OKJ-s, míg 4 fő betanító képzés részese volt. A tárca közölte azt is: a kormányhivatalok munkaügyi központjaitól kapott jelzések szerint a lemorzsolódás főbb okai között az egészségügyi okok, az igazolatlan hiányzás miatti kizárás, illetve a nyílt munkaerőpiacon történő elhelyezkedés szerepel.
A képzésből történő kizárás csak a közfoglalkoztatott önhibája miatt jár együtt a közfoglalkoztatási jogviszony megszüntetésével, vagyis ha szándékosan vagy súlyosan gondatlanul tanúsít olyan magatartást, amely miatt a képzésből ki kell zárni. A záróvizsgák a tanfolyamok időtartamának függvényében folyamatosan zajlanak, azonban március 31-ig valamennyinek be kell fejeződnie.
A téli képzések keretében egyébként a szakmát, szakképesítést adó OKJ-s képzések vannak többségben. Amíg tavaly a képzéseknek csupán 22 százaléka volt OKJ-s, addig idén a beiskolázottak csaknem kétharmada szakképesítést szerez majd. A korábban az alapkompetencia-képzésben részt vettek továbbképezhetik magukat, növelve az esélyt az elhelyezkedésre. A programhoz az Újra tanulok néven futó uniós projekt biztosít 5,7 milliárd forintot, amiből a képzések költségét, a vizsgadíjat és az utazási költségeket finanszírozzák. A tanulók a képzés alatt közfoglalkoztatási bért kapnak, ennek költsége 10,8 milliárd forint, amit a hazai költségvetés áll. Az Újra tanulok programban eddig már több mint 115 ezren fejezték be sikeresen a képzést (tavaly télen 100 ezren ültek iskolapadba), s a résztvevőknek csupán öt százaléka, 6726 fő morzsolódott le. Januártól több, a közfoglalkoztatottakat segítő jogszabályváltozás lépett életbe.
Az egyik legfontosabb változás, hogy a kormány hatályon kívül helyezte a 11 hónapos munkavégzési korlátot, eddig ugyanis egy naptári évben legfeljebb ennyit lehetett közfoglalkoztattottként dolgozni. Az új szabályozás alapján a közfoglalkoztatottaknak lehetőségük van a 360 napos jogszerző idő összegyűjtésére, így a közfoglalkoztatásból történő átmeneti kikerülésük esetén sem maradnak ellátás nélkül. Változás az is, hogy a hoszszabb időtartamú és az országos közfoglalkoztatási programok támogatási időszakát 11-ről 12 hónapra emelték, és lehetővé tették a programok további hat hónappal történő, akár kétszeri meghosszabbítását.
Könnyítenek az önkormányzatok terhein is: a jövőben hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás esetén az önálló polgármesteri hivatallal nem rendelkező települési önkormányzatok elszámolhatják az állami támogatás terhére a szervezési költséget is, amely a kisebb, megfelelő hivatali apparátus nélküli települések számára jelent nagy segítséget. A jövőben a hosszabb időtartamú és az országos közfoglalkoztatási programok esetében a megváltozott munkaképességűeknek lehetőségük lesz 4 órában is munkát vállalni amellett, hogy meghagyják számukra a hosszabb idejű munkavállalás lehetőségét is.
Januártól minden közmunkás több pénzt visz haza: a teljes munkaidőben dolgozó közfoglalkoztatott bére a tavalyi 77 300 forintról 79 155 forintra, legalább középfokú végzettséget és szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén 99 100 forintról 101 480 forintra nőtt. A munkavezetőt megillető közfoglalkoztatási bér 85 050 forintról 87 090 forintra emelkedett, míg a munkavezetőt megillető garantált bér az eddigi 109 040 forint helyett 111 660 forint lett.
