Meddig húzódik a brókerügy?

Tíz év után születhet újra elsőfokú döntés, de a vádlottak várhatóan fellebbeznek.

Több mint tíz évvel a botrány kirobbanása után, idén végre döntés születhet az egykori K&H-s bróker, Kulcsár Attila nevével összeforrott ügyben – legalábbis első fokon. A megismételt eljárásban a Fővárosi Törvényszék munkáját lassítja azonban, hogy a hírek szerint tavaly „kiöregedett” a büntetőtanács egyik ülnöke. Az ő pótlásáról gondoskodni nem tart ugyan sokáig, de a jogszabályok értelmében a testület új tagját olyan helyzetbe kell hozni, mintha kezdettől részt vett volna a tárgyaláson, tehát ismertetni kell előtte az ügy iratait, s ez mindenképpen időveszteséggel jár. Lassítja a munkát az is, hogy két terhelt ellen csaknem egy esztendeje újabb vádiratot nyújtottak be a bírósághoz, amit az októberben egyesített az alapeljárással.

Az ügyészség szerint Dunai György, a Betonút Rt. volt vezérigazgatója, valamint Garamszegi Gábor, a társaság egykori gazdasági vezérigazgató-helyettese és volt MSZP-s önkormányzati képviselő hűtlen kezelés és pénzmosás miatt vonható felelősségre egy 860 millió forintos, valamit egy hárommillió eurós, a bűncselekmények gyanúját felvető átutalással összefüggésben. Előbbi összeg a brókerügyben is a vád tárgya mint olyan pénz, amelyet Kulcsár Attila a Betonút ügyfeleinek tudta és jóváhagyása nélkül mozgatott. (Itt érdemes megjegyezni: másokhoz hasonlóan a Betonút is kártérítést vár a K&H-tól, és ennek érdekében polgári pert indított a pénzintézet ellen. Dunai és Garamszegi elítélése viszont alááshatja a társaság igényének alapját.)

Az ügyészség 2005-ben emelt vádat a K&H Equitiesnél 1998 és 2003 között elkövetett bűncselekmények miatt, a Fővárosi Bíróság pedig három esztendő múltán hirdette ki elsőfokú határozatát, amelyben Kulcsárt nyolc év szabadságvesztéssel, valamint kétszázharmincmillió forint vagyonelkobzással sújtotta, amiért ügyfelei, állami vállalatok és magáncégek pénzét forgatta jogosulatlanul. A fellebbezések után a tárgyalás az ítélőtábla előtt folytatódott 2010-ig, amikor is az kimondta, a súlyos és egyéb módon nem orvosolható eljárási hibák miatt a 24 terhelt közül 18 esetében vissza kell küldenie az ügyet első fokra. A 18 vádlott között vannak Kulcsár ügyfelei, magánszemélyek és állami vállalatok korábbi vezetői, valamint a K&H Bank volt elnök-vezérigazgatója, akit 2008-ban első fokon felmentett a bíróság.

A megismételt eljárás még abban az évben kezdetét vette, és a Fővárosi Főügyészség változatlan formában tartotta fenn a vádat, amely szerint az eljárás terheltjei különösen jelentős értékű sikkasztás, valamint pénzmosás és okirat-hamisítás miatt marasztalhatók el. A bűncselekmények kapcsán jelentkező úgynevezett elkövetési érték a hatóság számításai szerint megközelíti a 23 milliárd forintot, míg az okozott kár meghaladja a nyolc és fél milliárd forintot.

Végezetül érdemes szót ejteni arról, hogy a brókerbotrány tárgyalásával párhuzamosan kezdődött számos polgári, jellemzően választott bírósági eljárás már a 2000-es években véget ért, és folyományukként a K&H milliárdokat fizetett ki Kulcsár Attila károsultjainak, köztük offshore cégeknek is. Az exbróker egy évekkel ezelőtti interjújában ezen ügyekről megjegyezte: többen megalapozatlan követeléssel léptek fel a pénzintézettel szemben, és olyan fiktív bizonylatokkal támasztották alá igényüket, amelyeket még ő állított ki nekik, valójában tehát nem jogosultak kártérítésre. Később aztán a Budapesti Nyomozó Ügyészség is vizsgálódni kezdett, majd különösen jelentős polgári ügyben elkövetett hamis tanúzás miatt nyomozást rendelt el azoknak a hamis dokumentumoknak és valótlan nyilatkozatoknak az ügyében, amelyek segítségével egyesek több milliárd forinttal gyarapíthatták vagyonukat.