A hatásvizsgálat főbb megállapításait bemutató budapesti sajtótájékoztatón Pokorni Zoltán hangsúlyozta: a Natura 2000-es hatásvizsgálat nem az önkormányzat konkrét, a Normafa fejlesztését célzó terveit tartalmazza, hanem a törvényben megfogalmazott lehetőségeket vizsgálja abból a szempontból, hogy milyen hatással lennének a környezetre a különböző elemei.
Bár a dokumentum lehetőségként több fejlesztési elképzelést is megvizsgál – mint például hosszú, új szakaszokkal bővülő, ülőlifttel kiszolgált sípálya, nyári bobpálya, illetve egy új libegő építése –, azonban az elmúlt másfél év egyeztetései és a vizsgálat eredményei az ilyen jellegű túlzó, a környezet károsítását valószínűsítő elképzeléseket nem támogatják – mondta. Hozzátette, hogy új sportcentrumra, nagy kiterjedésű, új építésű épületek létrehozását az önkormányzat nem támogatja.
Pokorni Zoltán közölte: következő lépés a Natura 2000-es hatásvizsgálat és a civil egyeztetések alapján készülő megvalósíthatósági tanulmány, amelyet várhatóan néhány hét múlva mutatnak majd be. A konkrét tervek megismerése után várhatóan április végén tarthatják meg a helyi népszavazást a fejlesztésről – tette hozzá.
Emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés 2013 szeptemberében törvényt alkotott a Normafa területének rehabilitációjával kapcsolatban, és a 350 hektáros terület rendezését a Hegyvidéki Önkormányzatra bízta. A rehabilitációhoz szükséges forrásokat a központi költségvetésből biztosítják majd.
A 190 oldalas Natura 2000-es hatásvizsgálati dokumentum főbb elemeit ismertetve elmondta, hogy Normafa és környéke páratlan természeti kincs, amely sajnos az elmúlt évtizedekben méltatlanul elhanyagolt, rendezetlen területté vált, ezért a rehabilitációja mindenképpen szükséges.
A terület nagy környezeti terhelésére példaként sorolta a többi között az illegális tűzrakóhelyeket, a kerékpárosok által használt úgynevezett downhill-pályákat, a szemetelést, a természetvédelmi területen parkolást, a korábbi évek nem megfelelő kaszálásának károsító hatásait, valamint a becserjésedést.
Pokorni Zoltán elmondta azt is, a vizsgálati eredmények alapján az önkormányzat szeretné a pusztulófélben levő, műemlékvédelem alatt álló épületeket rendbe hozni, felújítani, új funkciókkal megtölteni. Ezek között említette, a Lóvasút és az Eötvös úti 48. szám alatti épület helyreállítását. Tovább célként jelölte meg „a Fácános területén” levő omladozó ingatlanok rendezését. Itt természetvédelmi-oktatási központot hoznának létre.
A közlekedés szabályozását is kiemelt feladatként jelölte meg. Egyebek mellett elmondta, a nagyszámú látogató miatti erős környezeti terhelést a többirányú megközelíthetőséggel és a funkciók széthúzásával lehetne enyhíteni. Javaslatként felmerült a Normafától lejjebb fekvő területeken kisebb parkolók létrehozása, a tömegközlekedés fejlesztése.
Pokorni Zoltán közölte, hogy a Normafa rehabilitációja keretében szeretnék elérni, hogy az állam sajátítsa ki az Olimpia Hotel területét és épületét. Ezt el kellene bontani – mondta. Úgy fogalmazott: ez „szégyenfoltja a fővárosnak”.
Szólt arról is, hogy a Libegő felső végállomásának a rendbetételét is tervezik.
Pokorni Zoltán ugyanakkor szólt arról, lehetséges, hogy a Kis-Norma lejtőn a Mátyás király útig érő hajdani sípályát helyreállítják. Ha ez megtörténik, akkor ennek hatásait figyelemmel kísérnék – jegyezte meg.
Elmondta azt is, hogy meg kell oldani a szánkózók és a síelők elkülönítését a balesetek visszaszorítása érdekében.
A Natura 2000-es hatásvizsgálat anyaga a Normafa.info oldalon elérhető.
