Egyértelmű kormányzati célkitűzés a diplomások számának növelése, de ehhez nem a felsőoktatásba bejutók számát kell felduzzasztani, hanem elérni, hogy aki bekerül a rendszerbe, az sikeresen végezze is el a választott képzést – hangsúlyozta lapunknak Palkovics László felsőoktatási államtitkár. Emlékeztetett, hogy a hallgatók egyharmada ma el sem jut az abszolutórium megszerzéséig, ezt a lemorzsolódási arányt húsz százalék alá kellene szorítani. – A lemorzsolódók egy része nem tudja letenni a vizsgáit, mert nincs hozzá elégséges tudása, míg másoknál a motiváció hiányzik. Ezen diákok benntartását szolgálja egyrészt a szeptembertől bevezetendő kompetenciamérés, amelynek eredményei alapján speciális felzárkóztatást kap, akinek hiányosságai vannak. Emellett növelheti a diákok motivációját, hogy az állami ösztöndíjas képzésből ma már a korábbiaknál könnyebben kieshet, aki nem elég szorgalmas. A duális képzésben pedig különösen ösztönzőleg hat, hogy a hallgató előre látja a konkrét elhelyezkedési lehetőséget. Ebből a képzéstípusból jellemzően nem is tűnnek el a hallgatók, 90 százalékuk sikeresen végez – fogalmazott Palkovics László.
A felsőoktatás finanszírozásáról az államtitkár kiemelte: a demográfiai hatások miatt csökkenő hallgatói létszám ellenére is enyhén növelik az ágazat közvetlen állami támogatását. – Az állami ráfordítás 2011 óta jelentősen megnövekedett – szögezte le az államtitkár. Az ágazat direkt költségvetési támogatása 2012-ben és 2013-ban 170 milliárd forint körül alakult, 2014-ben viszont 8 milliárddal emelkedtek a források, a 2015-ös költségvetés pedig a tavalyinál 17 milliárddal nagyobb összeget tartalmaz. – Érdemes a számokat abból a szempontból is megnézni, hogy míg 2012-ben 16 milliárd forinttal haladták meg a kiadások a bevételeket, addig a struktúraváltási intézkedéseknek köszönhetően 2013-ban ez a tendencia megfordult, és 8 milliárdos többletet könyvelhettek el az intézmények. 2014 végére tovább javult a helyzet: nincs adósság, és 22 milliárd forinttal haladta meg a bevétel a kiadásokat – ismertette az adatokat. Hozzátette: a rossz struktúrából adódó korábbi problémák a profiltisztításnak köszönhetően már nem termelődnek újra, így a struktúraváltási alap idei 9 milliárd forintos forrását végre ténylegesen olyan projektekre tudják fordítani az intézmények, amelyek megtakarításokat eredményeznek.
– A kancellári rendszer bevezetésével megjelenő menedzsmentszemlélet pedig még tovább javíthat az egyébként is pozitív tendencián – jegyezte meg. Palkovics László kitért arra is: természetes, hogy a rektorok és kancellárok között konfliktusok, érdekellentétek állhatnak elő, de szükség van a kancellárokra, annál is inkább, mert az egyetemi autonómia félreértelmezése miatt a magyar rektorok szinte minden más OECD-ország intézményvezetőinél nagyobb hatás- és feladatkörrel bírtak eddig. Az államtitkár beszámolt arról is, hogy tavasszal kerülnek a parlament elé a felsőoktatási stratégiából következő jogszabályváltozások: egy több mint 140 pontból álló akciótervet kell idén és jövőre végrehajtani.
A felsőoktatási oktatói életpályarendszer bevezetése kapcsán úgy szólt: az életpálya kidolgozása már megkezdődött, a minisztérium bekérte az intézményektől a dolgozói bérek és jövedelmek adatait. – Alapvetően nem az oktató-kutató állomány „tetejével” van gond, mert ők különböző projektek révén az alapfizetésükön túl egyéb forrásokhoz is hozzájutnak. Az adjunktusok, tanársegédek, doktoranduszok és más – forrásszerző képességgel nem rendelkező – egyetemi alkalmazottak bére ugyanakkor nincs jó állapotban. A fizetések rendezése mindenképpen szükséges – mondta Palkovics László.
