– A kancellári rendszer bevezetésével megjelenő menedzsmentszemlélet pedig még tovább javíthat az egyébként is pozitív tendencián – jegyezte meg. Palkovics László kitért arra is: természetes, hogy a rektorok és kancellárok között konfliktusok, érdekellentétek állhatnak elő, de szükség van a kancellárokra, annál is inkább, mert az egyetemi autonómia félreértelmezése miatt a magyar rektorok szinte minden más OECD-ország intézményvezetőinél nagyobb hatás- és feladatkörrel bírtak eddig. Az államtitkár beszámolt arról is, hogy tavasszal kerülnek a parlament elé a felsőoktatási stratégiából következő jogszabályváltozások: egy több mint 140 pontból álló akciótervet kell idén és jövőre végrehajtani.
A felsőoktatási oktatói életpályarendszer bevezetése kapcsán úgy szólt: az életpálya kidolgozása már megkezdődött, a minisztérium bekérte az intézményektől a dolgozói bérek és jövedelmek adatait. – Alapvetően nem az oktató-kutató állomány „tetejével” van gond, mert ők különböző projektek révén az alapfizetésükön túl egyéb forrásokhoz is hozzájutnak. Az adjunktusok, tanársegédek, doktoranduszok és más – forrásszerző képességgel nem rendelkező – egyetemi alkalmazottak bére ugyanakkor nincs jó állapotban. A fizetések rendezése mindenképpen szükséges – mondta Palkovics László.
