Jövőre elkészülhet az új büntetőeljárási törvény koncepciója is az új büntető törvénykönyv és büntetés-végrehajtási törvény elfogadása után, és ezzel lezárulhat a kormány büntetőjogi reformja – nyilatkozta lapunknak a reform végrehajtásával megbízott miniszteri biztos. Miskolczi Barna szerint a készülő törvényt akár már jövőre elfogadhatják, ami így 2017 végén hatályba is léphet. Mint mondta, a koncepcióban kiemelt szerep jut a jogi korszerűségnek, és az eljárások ésszerű időn belül történő befejezésének. Utóbbiról szólva elmondta, felül kell vizsgálni a nyomozati határidőket, s ahol szükséges és lehetséges, csökkenteni azokat.
Miskolczi Barna kiemelte, a büntető eljárásjog eddig elsődlegesen a bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonására koncentrált, azonban az új tervezetben nagyobb hangsúlyt helyeznének a sértettek jogaira és igényeire is. Bizonyos speciális sértetti csoportok, például a gyermekek esetében garanciákat építenének a törvénybe, hogy minél kisebb mértékben érhesse kár a kiskorúakat. A biztos ezzel kapcsolatban megemlítette a gyermekbarát kihallgatás lehetőségét. Kiemelt figyelmet kaphat a fogyatékos sértettek speciális kihallgatása is.
A szakember beszélt a bűncselekmények során okozott vagyoni károk megtérítésének lehetőségéről is. A tervek szerint ugyanis az elkövetők vagyonának felderítésére is összpontosítana a törvény. Erősítenék a kártérítéshez szükséges vagyonvisszaszerzés lehetőségét, például külföldi bankszámlák és egyéb vagyonok felderítését – mondta a biztos.
Szavaiból kiderült az is, a XXI. század technológiai fejlettsége alapján megteremtenék a lehetőségét, hogy infokommunikációs eszközöket lehessen alkalmazni a büntetőeljárások során. Példaként említette az elektronikus aláírást, valamint azt is, hogy bizonyos jogi garanciák mellett a már elítélt rabokat – a börtönből történő kiszállításuk helyett – a büntetés-végrehajtási intézményekben is meg lehessen hallgatni technikai eszközök segítségével.
A tervezet szerint nem kizárt, hogy részben kivezethetik az ülnöki rendszert a büntetőeljárásokból, ami a rendszerváltozás előtti időszakban vált az igazságszolgáltatás részévé, mint társadalmi kontroll. A civil, „laikus” résztvevő szerepe speciális területekre korlátozódhat, így például katona vagy pedagógus lehetne ülnök, saját területének megfelelő perekben lehetne szükség rá az eljárás résztvevőjeként.
A miniszteri biztos közölte azt is, a törvénytervezet megalkotása során kikérik az ügyészség, az ügyvédi kamara, a bíróságok, valamint az egyetemek jogtudósainak és a civil szféra véleményét is, amit figyelembe vesznek a jogszabály alakításakor. Ugyanakkor hozzátette, némi nehézséget okoz, hogy egyes hivatásrendek egymással ellentétes igényeket is megfogalmaznak.
