Szélsőségesen liberális, a demokrácia alapelveit megkérdőjelező kijelentései mellett a magyarországi rasszizmus és antiszemitizmus is szinte állandó témája volt előadásaiban a jövő vasárnapi veszprémi időközi országgyűlési választáson induló Kész Zoltánnak. A baloldal által támogatott jelölt egy 2013-as előadásában például beszélt a kormány által támogatott, szerinte rasszista médiáról, majd közvetlenül utána a Kuruc.info hírportállal példálózott. Arról ugyanakkor nem tett említést, hogy a kormány éppen a szélsőséges megnyilvánulásairól ismert portál betiltásáért küzdött, csak arra mutatott rá, hogy az az Egyesült Államokban bejegyezett szerverről működik. Kifejtette azt is, hogy amikor Orbán Viktor miniszterelnök Vlagyimir Putyin orosz elnökkel találkozik, az szerinte olyan, mint Horthy és Hitler találkozói.
Kész az előadásában odáig ment, hogy az általa képviselt alapítványt nevezte az „egyik reménynek”, hogy nem ismétlődhet meg a magyarországi holokauszt. Azt az alapítványt, amely „Az év szabadság vállalkozója” címet nyerte el programjával, amely az antiszemita összeesküvés-elméletekre és a szélsőséges politikai mobilizációra kívánta felhívni a figyelmet. A díj egyébként ötezer dollárral járt.
Kész Zoltán egy másik – szintén angol nyelvű – előadásában tavaly februárban a magyarországi rasszizmussal és antiszemitizmussal riogatott, és a fővárosi Szabadság téren felállított Horthy-szobrot hozta példaként. Azt ugyanakkor már nem mondta, hogy nem a kormányhoz vagy a helyi önkormányzathoz, hanem a Jobbikhoz köthető a szoborállítás. Később a „rasszistákat megviccelő programjukat” mutatta be, amelyben a Turult többször nevetség tárgyává tette, amely „az ő (a rasszisták – a szerk.) szimbólumuk”.
A veszprémi jelölt egy 2014-es, „Gazdasági szabadság és az antiszemitizmus erősödése Magyarországon” című előadásában pedig arról számolt be, hogy a nácik Magyarországon jönnek vissza. Ráadásul az egész magyarságot hibásnak állította be. – Ha objektíven nézitek, akkor egy sor esetben a magyarok hibája volt, ami történt a II. világháború alatt, a kommunizmus alatt és így tovább. Mert a magyarok benne voltak, hogy őszinték legyünk – közölte. Ugyanebben az előadásában értekezett a rezsicsökkentésről mint „a kormány egyetlen üzenetéről”, ám szerinte az emberek nem értik, hogy a végén ők fizetnek többet.
Megírtuk, hogy Kész Zoltán az elmúlt években már kifejtette, hogy nem hisz az esélyegyenlőségben és az általános választójogban, szerinte a kapitalista kizsákmányolás jó, az államnak pedig ki kell vonulnia az oktatásból és az egészségügyből. A baloldali kis pártok ennek ellenére sem hátráltak ki mögüle. Kész lapunknak ezt azzal magyarázta, hogy minden pártvezető tudta, mit gondol a világról, a tőle idézett mondatokat pedig szövegkörnyezetükből kiragadottnak tartja.
