Az államtitkár azt mondta, a menedékkérők 40-50 százaléka a Magyarországra érkezést követően a nyilvántartásba vételük után szinte azonnal elhagyja az országot, további 30-40 százaléka pedig 3-10 napon belül távozik. Hangsúlyozta, nem tudják fogva tartani a menedékstátust kérőket az eljárások idejére, a menekültügyi őrizetet pedig csak végső lehetőségként lehet alkalmazni. Megjegyezte, az ország ellen kötelezettségszegési eljárást is folytat az EU, mert nem csak végső eszközként alkalmazza a menekültügyi őrizetet.
Célként jelölte meg, hogy az Európai Unió ismerje fel a gazdasági migrációban rejlő veszélyt, és tegyen szigorú lépéseket a bevándorlási politika terén, mert a jelenlegi uniós szabályozás gyenge és visszaélésekre ösztönöz. Kontrát Károly szerint a vita nem a politikai üldözöttekről, hanem a megélhetési bevándorlókról szól az unióban is.
Magyarországnak azonban nincs ideje kivárni, amíg az unió szigorít a megélhetési bevándorlással kapcsolatos jogszabályokon – jegyezte meg. Beszámolt arról, hogy a németek és az osztrákok is szigorításokat vezetnek be, aminek következtében attól kell tartani, hogy a visszatoloncolás miatt akár több tízezer megélhetési bevándorlót kell eltartania Magyarországnak. Ha nem lesznek időben szigorú törvények, Magyarország menekülttáborrá változik – hangoztatta.
A politikus elmondta, míg 2012-ben 1,1 milliárd forintot fordítottak a menekültek ellátására, 2014-ben már 2,6 milliárd forintot; az illegális határátlépők a rendőrség számára csak idén januárban 120 millió forint többletkiadást jelentettek. Mint mondta, szükség van a magyar közvélemény egységes fellépésére, ezért kezdeményezett a Fidesz–KDNP nemzeti konzultációt, amelynek előkészületei már megkezdődtek.
Értékelése szerint 2015 elejére Magyarország déli, a magyar–szerb határszakasza vált a schengeni térség legveszélyeztetettebb részévé. Kontrát Károly azt mondta, a menedékkérők számának drasztikus emelkedése több tényezőre vezethető vissza: elsődlegesen említhető a koszovói gazdasági menekültek áramlása, valamint a szíriai, iraki és afganisztáni biztonsági helyzet további romlása.
