Parlamenti emlékülés a Herman Ottó Emlékév zárásaként

Nagyszabású rendezvénysorozattal zárul a Herman Ottó Emlékév február végén.

Az Országház felsőházi termében február 26-án, 11.30-tól tartott emlékülésen Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, Fazekas Sándor miniszter, V. Németh Zsolt, az FM környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára és dr. Erdődy Gábor, az ELTE rektorhelyettese méltatja Herman Ottót és munkásságát, majd átadják a Herman Ottó-díjakat. Az emlékév alkalmából készült plakettek szintén Györfi Sándor alkotásai. Az utolsó magyar polihisztor életműve aktuális üzeneteinek legkiválóbb értelmezőit, hirdetőit, interpretálóit, a legjobb, holisztikus szemléletű szakembereket három kategóriában ismerik el. A Herman Ottó Polihisztor-díjjal, a Herman Ottó Mediátor-díjjal és a Herman Ottó Innovátor-díjjal jutalmazottak között kutatók és gondolkodók, az újféle szemléletet átadó pedagógusok és gyakorlati megvalósítók lesznek.

Természettudós, néprajzkutató, nyelvész, régész, politikus, az utolsó magyar polihisztor. A breznóbányai születésű tudós mintegy 1140 tételből álló bibliográfiájában elsősorban zoológiai, néprajzi, régészeti, nyelvészeti témájú tudományos munkák szerepelnek. A madarak hasznáról és káráról című, ízes stílusban írt szövege alapmű az olvasni tanuló gyerekek számára.

A magyar halászatról szóló, csodálatos ábrákkal saját kezűleg, művészi színvonalon illusztrált könyve máig világszerte jegyzett alkotás  – megírta a magyar állattartás történeti összefoglalóját és szakszótárát, rendszerezte Magyarország teljes pókfaunáját.

Nemzetközileg elismert madártani tudós, a Magyar Ornithológiai Központ alapítója, kezdeményezésére vált hivatalos ünneppé a Madarak és Fák Napja. Vitatott elméletét, miszerint a Kárpát-medencében is létezett őskori kultúra, a későbbi kutatások igazolták.

Felvidéki német származása ellenére gyermekkorától a magyar nemzethez tartozónak vallotta magát, nevét magyarosította. Haláláig a nemzet érdekében aktív, kiváló előadó és közszereplő volt. 1848 után Magyarország függetlensége érdekében harcolt az olasz és lengyel nemzeti mozgalmakban. Származása, életének helyszínei és életműve összekötő kapocs a Kárpát-medence népei számára.

A magas presztízsű, szakmailag megalapozott, országos díjakra érdemes jelöltekre hétfős jelölőbizottság – a konferencia tartalmi bizottsága, az emlékév kuratóriuma, továbbá a Földművelésügyi Minisztérium és a Nemzeti Környezetügyi Intézet delegáltjai – tesz javaslatot a földművelésügyi miniszternek. Az emlékév lezárásakor átadott díjjakkal a szervezők szeretnék ráirányítani a figyelmet azokra a tudósokra, kutatókra, közéleti személyekre, akik méltó módon, Herman Ottó életművének üzenetét mindennapjaikban való megélésével tettek és tesznek sokat egy jobb világért.

A parlamenti emlékülésen tartott díjátadót követően méltatásokkal kezdődik az emlékév szakmai szempontból legjelentősebb eseményének ígérkező „Herman Ottó, a polihisztor munkássága, hatása” című konferencia is a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban. A Nemzeti Környezetügyi Intézet és a Független Pedagógiai Intézet szervezésében létrejövő eseménysorozat fővédnöke Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke. A konferencia védnökei: Fazekas Sándor, miniszter, dr. Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, dr. Erdődy Gábor, az ELTE rektorhelyettese, dr. Kemecsi Lajos, a Magyar Néprajzi Múzeum Főigazgatója és dr. Korsós Zoltán, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója.

A konferencia témája Herman Ottó személyének mai szempontok szerinti megítélése, élete, munkássága, polihisztorsága, számtalan tudományterületen máig tartó hatása, mindennek jelentősége a közoktatásban. A konferencia keretében plenáris előadásokra, műhelybeszélgetésekre („Herman Ottó Kávéház”), vitaülésre és „véleményütköztető színpadra” egyaránt sor kerül.

A 26-án délután kezdődő és 27-én egész nap folytatódó konferencia előadói között találjuk a védnököket, Réz András esztétát és kommunikációs szakembert, Kőváry Zoltán klinikai szakpszichológust, Balázs Boglárka fül-orr-gégész főorvost, Gál Vilmos történészt, Novák Ferenc koreográfust, Baán László miniszteri biztost, Szinetár Csaba pókászt, Vida Gábor akadémikust, Csermely Péter biológust, hálózatkutatót és Laki Mihály közgazdászt. A rangos és sokszínű névsor is garancia arra, hogy Herman Ottó öröksége mentén beszéljünk a mai társadalmat is érintő fontos kérdésekről az emlékév zárásaként.

A szervezők célja, hogy a különböző tudományágak képviselői, illetve Herman Ottó tisztelői, követői, értői találkozzanak és eszmét cseréljenek. Várják mindazokat, akik érdeklődnek a nagy tudós és mai hatása, valamely tudományága, vagy éppen a sokféle tudomány egymásra hatása iránt. Várják a pedagógusokat, akiket érdekel Herman Ottó személye, természettudományos, történelmi, nyelvi, honismereti munkássága vagy egyéb területen kapcsolódnak hozzá oktatási tevékenységükben. Számukra az esemény továbbképzésnek minősül.

2014-ben Herman Ottó halálának 100. évfordulójáról emlékezett meg az ország. A Herman Ottó Emlékév szervezője, a Nemzeti Környezetügyi Intézet (NeKI), a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyi háttérintézménye arra vállalkozott, hogy a természettudós, néprajzkutató, politikus, író, az utolsó magyar polihisztor Herman Ottót még ismertebbé tegye és új, kevéssé közismert oldalairól is bemutassa. Az Emlékév 2014. február 4-én, a Millenáris Teátrumban tartott ünnepi megnyitóval vette kezdetét és számtalan nemzeti parki, városi, múzeumi és iskolai eseményen, fesztiválon keresztül a december 27-én, Herman Ottó halálának 100. évfordulóján, tartott közös megemlékezésekig számtalan színes programmal folytatódott.

A Herman Ottó Emlékév legnagyobb eseménye a június 21-ei fényfestés volt, a Gellért-hegy szikláira vetített videoanimáció révén Herman Ottó, az utolsó magyar polihisztor lett a Múzeumok Éjszakájának főszereplője. A polihisztor életét és munkásságát, rajzait bemutató világszerte egyedülálló, sziklastruktúrára komponált fényvarázslatot sötétedéstől hajnalig folyamatosan láthatta a nagyközönség a Duna pesti partjáról. Herman Ottó öröksége a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban címmel decemberben tárlat nyílt, amely a Vajdahunyadvár épületében február 28-áig látogatható.

Az emlékév nagy vívmánya lett a Herman Ottó Vándortanösvény, az interaktív polihisztor játszóház ugyanis sorra járja a közoktatási intézményeket, amely a nagy tudós tudományos munkásságát bemutatva aktív tanulásra, kalandozásra készteti a gyermekeket. Az  emlékév éves programja, akárcsak Herman Ottó széles körű érdeklődése és tevékenysége ezernyi tájon és sokszínű területeken ívelt át, számos hangnemben és csatornán keresztül szólt minden generációhoz.