Hátrányos helyzet, csalóka statisztika

Papíron több mint hetvenhét százalékkal csökkent két év alatt a hátrányos helyzetű tanulók száma. Papíron.

– A rendszeres gyermekvédelmi kedvezménnyel egyidejűleg a szülő kérésére meg lehet ugyan állapítani a halmozottan hátrányos helyzetet, de a besoroláshoz nem járnak automatikusan további rendszeres juttatások és kedvezmények, erősen megcsappant ezért azoknak a száma, akik élnek ezzel a lehetőséggel – mondta a Gyermekjóléti Központ vezetője. Kérdésre, hogy akkor mire való a halmozottan hátrányos besorolás, Nagy Ferenc kifejtette: a kategória egyedi kedvezményekkel jár. – Előnyt élvezhet például a diák egy ösztöndíjpályázatnál vagy a továbbtanulásnál. Kevesen vannak azonban, akik a besorolás előnyeivel tisztában vannak, az azonban köztudott, hogy már nem feltétele a rendszeres gyermekvédelmi kedvezménynek – tette hozzá. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt olyan gyermek kaphatja, akinek gondozó családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 százalékát (2015-ben 37 050 forint), speciális esetekben 140 százalékát (2015-ben 39 900 forint), és a családnak a törvényben meghatározottnál magasabb mértékű vagyona nincs.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint a hátrányos, illetőleg a halmozottan hátrányos helyzetű kategóriákba tartozó tanulók esetén az arányok változásainak pontos okait célzott felmérés tudná feltárni. A szaktárca a Magyar Nemzet kérdésére közölte: valószínűsíthető, hogy több szociális, segélyezési és foglalkoztatási területet is érintő tényező is közrejátszhat az adatok változásában. Köztük a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet definíciójában bekövetkezett változáson kívül többek közt jövedelmi növekedést okozó intézkedések is, ilyen például a családi adókedvezmény kiterjesztése.

Hogy előfordulhat-e, egy gyerek elveszíti a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot, mert szülei alkalmilag közfoglalkoztatásban vesznek részt, a minisztérium illetékese nemmel felelt. Indoklásuk szerint azért, mert a szociális törvény rendelkezései szerint a jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni – többek között – a közfoglalkoztatásból származó havi jövedelemnek a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét meghaladó, tehát a 22 800 forinton felüli részét. A gyermek helyzete tehát nem változik attól függően, hogy a szülő éppen be van-e vonva közfoglalkoztatásba, vagy nincs – írta válaszában a szaktárca.