Hátrányos helyzet, csalóka statisztika

Papíron több mint hetvenhét százalékkal csökkent két év alatt a hátrányos helyzetű tanulók száma. Papíron.

Papíron több mint hetvenhét százalékkal csökkent két év alatt a hátrányos helyzetű tanulók száma Magyarországon, azaz 2013 januárjához képest idén év elején 302 ezerrel kevesebben szerepeltek az óvodai, általános és középiskolai képzésben – derül ki az Oktatási Hivatal oldalán fellelhető statisztikai nyilvántartásból. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esetében a csökkenés húszszázalékos volt, vagyis a két évvel korábbi adatokhoz képest 34 ezerrel szerepeltek kevesebben a nyilvántartásban.

A meghökkentő mutatók hátterében több tényező is szerepel: a jogalkotók az elmúlt években szigorították azokat a feltételeket, amelyek alapján valaki jogosult a hátrányos, illetőleg halmozottan hátrányos helyzetű besorolásra. Szintén megváltozott a kategóriákhoz tartozó kedvezmények köre, ezért a szülők már egyre ritkábban kérik a jogosultság megállapítását. A lap úgy tudja, a gyerekek számának csökkenése jelentős problémát okoz azon korábban kiírt uniós pályázatok lehívásánál, ahol a projekt finanszírozását a hátrányos helyzetű kvótához kötötték.

– Korábban a hátrányos helyzetű státust szinte csak alacsony jövedelemhez (vagy jegyzői védelembe vételhez), míg a halmozottan hátrányos helyzetű titulust a rossz anyagi helyzet mellett a szülő alacsony iskolai végzettségéhez kötötték. A 2013. szeptember elsejével életbe lépett új rendszer szerint azonban a hátrányos helyzetű besoroláshoz nem elég immáron az alacsony jövedelem, még egy „rossz” körülménynek – alacsony végzettség, munkanélküliség vagy rossz lakás – is teljesülnie kell. A halmozottan hátrányos besoroláshoz pedig ezen feltételek közül a korábbi egy helyett már kettőnek kell fennállnia – mondta a Magyar Nemzetnek Ferge Zsuzsa szociológus. Rámutatott arra is, nem a gyerekek életkörülményei változtak, csak a nyilvántartottak száma. Hozzátette, bár korábban a szakemberek jelezték, hogy a jogszabály-módosítás nyomán lesz csökkenés, de ekkora zuhanásra nem számítottak.

Nagy Ferenc, a ferencvárosi Gyermekjóléti Központ vezetője ugyanakkor elsősorban a besorolással járó kedvezmények változásával magyarázta a tanulók számának jelentős csökkenését. – Míg korábban a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság a hátrányos helyzetű besoroláshoz kapcsolódott, jelenleg a kedvezmény megszerzéséhez már nem kell ebbe a kategóriába tartozni – fejtette ki. Mint mondta, most már az önkormányzat állapítja meg, hogy ki jogosult a gyermekvédelmi kedvezményre, amely tartalmazza többek közt például az ingyenes iskolai étkeztetésre, vagy a térítésmentes tankönyvellátásra való jogosultságot. Ehhez azonban már nem kapcsolódik szükségszerűen a halmozottan hátrányos helyzet.

– A rendszeres gyermekvédelmi kedvezménnyel egyidejűleg a szülő kérésére meg lehet ugyan állapítani a halmozottan hátrányos helyzetet, de a besoroláshoz nem járnak automatikusan további rendszeres juttatások és kedvezmények, erősen megcsappant ezért azoknak a száma, akik élnek ezzel a lehetőséggel – mondta a Gyermekjóléti Központ vezetője. Kérdésre, hogy akkor mire való a halmozottan hátrányos besorolás, Nagy Ferenc kifejtette: a kategória egyedi kedvezményekkel jár. – Előnyt élvezhet például a diák egy ösztöndíjpályázatnál vagy a továbbtanulásnál. Kevesen vannak azonban, akik a besorolás előnyeivel tisztában vannak, az azonban köztudott, hogy már nem feltétele a rendszeres gyermekvédelmi kedvezménynek – tette hozzá. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt olyan gyermek kaphatja, akinek gondozó családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 százalékát (2015-ben 37 050 forint), speciális esetekben 140 százalékát (2015-ben 39 900 forint), és a családnak a törvényben meghatározottnál magasabb mértékű vagyona nincs.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint a hátrányos, illetőleg a halmozottan hátrányos helyzetű kategóriákba tartozó tanulók esetén az arányok változásainak pontos okait célzott felmérés tudná feltárni. A szaktárca a Magyar Nemzet kérdésére közölte: valószínűsíthető, hogy több szociális, segélyezési és foglalkoztatási területet is érintő tényező is közrejátszhat az adatok változásában. Köztük a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet definíciójában bekövetkezett változáson kívül többek közt jövedelmi növekedést okozó intézkedések is, ilyen például a családi adókedvezmény kiterjesztése.

Hogy előfordulhat-e, egy gyerek elveszíti a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot, mert szülei alkalmilag közfoglalkoztatásban vesznek részt, a minisztérium illetékese nemmel felelt. Indoklásuk szerint azért, mert a szociális törvény rendelkezései szerint a jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni – többek között – a közfoglalkoztatásból származó havi jövedelemnek a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét meghaladó, tehát a 22 800 forinton felüli részét. A gyermek helyzete tehát nem változik attól függően, hogy a szülő éppen be van-e vonva közfoglalkoztatásba, vagy nincs – írta válaszában a szaktárca.