Magyarország 2012 végén Jason Kenney akkori bevándorlásért felelős miniszter kezdeményezésére került fel az úgynevezett biztonságos demokráciaként elismert országok listájára. A lépést már előzetesen is jelentősen kritizálta több roma jogvédő szervezet, amelyek arra hivatkoztak, hogy a menedékkérők elsősorban olyan romák, akik Magyarországon etnikai hovatartozásuk miatt veszélyben vannak.
A kanadai vezetés többször is nyomatékosította, hogy a kérelmeket a jövőben is alaposan kivizsgálják, a listán szereplő államokból érkezők menedékigényeit azonban a korábbi, átlagos ezer nap helyett 45 nap alatt bírálják el a hatóságok. Egyúttal csökkentették azokat a juttatásokat is, amelyek korábban megillették az elbírálásra várókat.
Az IRB adatai szerint jelentős változást hozott, hogy Magyarország felkerült a biztonságos demokráciák listájára. Míg 2012-ben 1903 magyar nyújtott be kérelmet a hatóságokhoz, egy évvel később ez a szám kilencven százalékkal esett vissza, mindössze 204 főre csökkenve. 2014-ben a kérelmet benyújtók száma nőtt (489 fő), ám továbbra is mindössze negyedannyian voltak, mint két évvel korábban.
2012-ben összesen 4160 magyartól érkezett kérelmet véglegesítettek a kanadai hatóságok (ez a szám tartalmaz olyan kérelmeket is, amelyeket már 2011-ben nyújtottak be). Közülük 448 fő esetében (11 százalék) döntött végül úgy a hatóság, hogy a státus megadása indokolt. 2013-ban a véglegesített kérelmek (1993) húsz százalékánál (406 fő esetében), míg tavaly a véglegesített kérelmek (974) harmincöt százalékánál (339 fő esetében) született hasonló döntés.
A menedékstátusban részesültek közt szerepel a Gyöngyöspatáról származó Rácz család 39 tagja – akiknek esetéről a napokban számolt be a Toronto Star című lap. A kanadai cikk szerint a család három nemzedéke 2011-ben menekült Torontóba azután, hogy – miként a lap fogalmazott – „fasiszták ezrei olyan súlyosan megfenyegették a kisebbségi csoportot, hogy a Vöröskereszt közbelépett, és evakuálta a települést”. A család menekültkérelmének ügyét a kanadai Bevándorlási és Menekültügyi Igazgatóság 2013-ban jóváhagyta, Chris Alexander bevándorlásügyi miniszter azonban azonnal megtámadta a döntést. Ezt azzal indokolta, hogy a törvényszék nem vizsgálta, hogy a magyar kormány képes-e megvédeni a családot, mint ahogy azt sem, hogy az állítólagos diszkrimináció elérte-e az üldöztetés szintjét. Az illetékes bíróság ennek ellenére úgy látta, hogy a magyar tisztségviselők befogadták ugyan a család panaszait, azokat azonban érdemben nem vizsgálták ki.
