Figyelembe veszi a kormány a strasbourgi döntést, de nem akar kapkodni. A kabinet méltányos ajánlatot tett, ugyanakkor nem szeretné elherdálni az adófizetők pénzét – közölte lapunk érdeklődésére Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár azzal kapcsolatban, hol tartanak a magyar államot Strasbourgban beperelő kisegyházakkal zajló egyeztetések.
Kormányzati körökből úgy tudjuk, hogy a civil szervezetté átminősített kisegyházak összesen körülbelül 20 milliárd forint kártérítést követelnek az államtól. Az egyik, neve elhallgatását kérő egyházi forrásunk szerint számos jogcímen várnak kártérítést. Ezek közé tartozik az egyszázalékos támogatások felajánlásának, a személyi jövedelemadó egyszázalékos, egyházaknak juttatható támogatásának, a hittanoktatásért járó állami támogatásnak, a kegytárgyak forgalmazásának, illetve a temetők fenntartására járó támogatásoknak az elmaradása. A kisegyházak kártérítést várnak még az egyházból civil szervezetté való átalakulás költségei, a várható profit elmaradása, a pályázatoktól való elesés, a honlapok átalakításának költségei, a vám -és illetékmentességből fakadó költségek, vagy az ingatlaneladások miatt is az államtól.
Hogy mekkora támogatású szervezetekről van szó, jól illusztrálja: amíg egyházként működtek, 2-400 fő ajánlotta fel évente számukra a személyi jövedelemadó egyházaknak adható egy százalékát. Ha hozzászámítjuk a nyugdíjasokat és a gyermekeket, akiknek nem kell adózniuk, és még azzal is számolunk, hogy nem mindenki él ezzel az állampolgári jogával, akkor sem éri el az ezret egy-egy, sokak által csak „bizniszegyházként” emlegetett szervezet híveinek száma.
Ismeretes, az Alkotmánybíróság, majd a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága is kifogásolta az egyházügyi törvény több részét, miután több olyan kisegyház fordult a taláros testülethez, amelyeket a törvény megfosztott egyházi jogállásától. A tavalyi strasbourgi ítélet kimondta: az egyházaknak kártérítés jár, de ennek mértékéről a kormánynak és a panaszosoknak kell megegyezniük az ítélet véglegessé válása után.
Az ítéletben az is szerepelt: a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága tekintetében sérült a magyar államot beperlő vallási közösségek gyülekezési és egyesülési szabadsága azáltal, hogy az új egyházjogi törvény megfosztotta őket egyházi státusuktól. Magyarországnak az ilyen törvényi szabályozás helyett lett volna más lehetősége is a „bizniszegyházak” kiszűrésére.
Az egyházügyi törvénnyel kapcsolatban Soltész Miklós lapunknak azt mondta: nem alkotnak teljesen új törvényt, hiszen 2013-ban a jogszabálygyűjtemény már átesett egy jelentős revízión, csak egyes pontjain változtatnak. Véleménye szerint az új törvény várhatóan az ősszel kerül majd a parlament elé. – Azokat a döntéseket, lépéseket fogjuk felülvizsgálni, amelyeknél az elmúlt időszakban felmerültek jobb megoldások. De meg kell őrizni azokat az értékeket, amelyek mindenképp segítik az egyházak munkáját a lelki életben, a működésükében, szociális, oktatási, nevelési, finanszírozási vagy bármilyen területen – mondta Soltész Miklós.
