Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke azt mondta: az intézet azon dolgozik, hogy a nemzet történelmének meghatározó helyszínei a lehető legszélesebb körben legyenek ismertek.
Czunyiné Bertalan Judit, az Emmi köznevelésért felelős államtitkára úgy fogalmazott: olyan megállapodást írtak alá, amelynek célja az, hogy a nemzeti történelmi helyekre méltán lehessenek büszkék a határon inneni és túli magyarok. „Magyarországnak van mire büszkének lennie ezeréves múltjában” – hangsúlyozta.
Elmondta azt is: a magyar köznevelésnek az a célja, hogy mindazt, ami érték és ami a múltból alapot ad arra, azt a modern kor kihívásainak megfeleltetve is elérhetővé tegye. Figyelnek arra, hogy „mindazon dolgokat, szimbólumokat, emlékhelyeket, értékeket, amelyekre méltón lehetünk büszkék”, azokat a jövő generációjának is megmutathassák – tette hozzá. Emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés korábban magyar emléknapokról és nemzeti emlékhelyekről döntött, ennek keretében március 27-ét II. Rákóczi Ferenc emléknapjává nyilvánította. Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke arról szólt, hogy 339 éve ezen a napon, Borsiban született II. Rákóczi Ferenc, akinek az élete népe szolgálatáról szólt, neve nemcsak a szabadságharccal folyt egybe, hanem a „nemzet szabadságvágyával is”.
A fideszes politikus azt mondta: a Rákóczi-szabadságharc történelmünkben először teremtett nemzeti összefogást az idegen elnyomás ellen egy független Magyarországért. Ez „kívülről, nagyhatalmak miatt ( ), belülről pedig a folyamatos széthúzás miatt elbukott” – tette hozzá. Megemlítette azt is: a Rákóczi-szabadságharc ennek ellenére mindig erőt adott azoknak, akik ezt követően a szabadságért szálltak síkra.
