Információink szerint nemcsak a Magyar Nemzeti Bank vizsgálja folyamatosan a brókerház és a tönkrement bankok pénzügyeit, hanem a titkosszolgálat is. Egyelőre nem tudni, hogy pontosan mely polgári vagy katonai szolgálatról vagy szolgálatokról van szó, ahogy azt sem, ilyen horderejű ügyben megszokott-e, hogy a szolgálatok bekapcsolódnak a nyomozásba, vagy ennek konkrét oka volt.
Ugyanakkor kormányzati forrásokból úgy értesültünk, hogy az érintett titkosszolgálati szerv(ek)nek mintegy 1200 dolgozója tartotta a pénzét annál a Honvéd Egészségpénztárnál, mely kedden reggel átfogó kifizetési tilalmat rendelt el, mivel a pénztár érintett a BRB bank ügyében. A moratórium 180 napra szól, addig az ügyfelek nem tudnak pénzt felvenni, nem léphetnek át más pénztárba, még csak ki sem léphetnek a Honvéd Egészségpénztárból.
Kormányzati forrásaink arra is felhívták a figyelmet, megválaszolandó kérdés, hogyan fordulhatott elő, hogy a Buda-Cash – leszámítva egy 2010-es PSZÁF-vizsgálatot és büntetést – nem került a pénzügyi felügyelet látókörébe korábban, miközben megdöbbentően magas tőkeáttétellel, hatalmas kockázattal kezelték ügyfeleik pénzét. Talán még ennél is fontosabb az a kérdés, hogy a brókerház tulajdonosai alá tartozó DRB bankcsoport kis bankjai hogyan tudtak annak idején meglepően simán takarékszövetkezetből bankká alakulni.
A takarékszövetkezeti integrációról szóló törvény alapján ugyanis a DRB korábban takarékszövetkezetként működő pénzintézetei is állami védőernyő alá kerültek volna. Az integrációs törvényt 2013 júniusának végén fogadta el a parlament, Áder János azonban több ponton is kifogást emelt, és visszadobta a szöveget az Országgyűlésnek. Ezt használták ki a tulajdonosok, akik azonnal jelezték a PSZÁF felé bankká alakulási szándékukat, amivel elkerülhették az állami szerepvállalást és egy komolyabb ellenőrzést. Július 3-án dobta vissza a köztársasági elnök a törvényt, július 5-én pedig a parlament már el is fogadta a módosított szöveget. Ennyi ideje volt rá a tulajdonosoknak, hogy lépjenek, a PSZÁF-nak pedig hogy befogadja az engedélykérelmet. Megtették, és azóta a mintegy 120 ezer ügyféllel bíró pénzintézet, amely a hírek szerint most mintegy 100 milliárd forinttal „adós”, később bankká alakulhatott.
Egy ilyen átalakuláshoz mérhetetlen mennyiségű jogi és pénzügyi dokumentációt kell megküldenie az adott szövetkezetnek a PSZÁF (2013 októbere óta MNB) felé. A bejövő adathalmazt ezután ellenőriznie kell a felügyeletnek, és ha mindent rendben talál, akkor kiadja az engedélyt. Ezt a műveletet lehetetlen rövid idő alatt elvégezni, több hónapig, akár fél évig is eltart, mire megszületik a végső döntés. Ami furcsa, hogy a DRB-sek július 4-én adták be a kérelmüket, éppen 1 nappal azelőtt, hogy az integrációs törvényt elfogadták volna. Nem világos, hogy miért kellett az utolsó pillanatra időzíteniük ezt a lépést.
A bankká alakulás ügyében kerestük a pénzügyi felügyeletként is működő Magyar Nemzeti Bank illetékesét. A jegybank március 6-án közleményben reagált, melyben rögzíti: csak 2013 decemberében, több hónapnyi vizsgálatot követően kapta meg három takarékszövetkezet az átalakuláshoz szükséges felügyeleti engedélyt. A DRB már korábban is bankként üzemelt, így a BUDA Regionális Bank Zrt, az ÉRB Észak-magyarországi Regionális Bank Zrt, és a Dél-Dunántúli Takarék Bank Zrt. válthatott formát. Sőt a jegybank azt is kiemeli, hogy ezt követően átfogó ellenőrzést tartottak a bankcsoportnál, így ők a maguk részéről mindent megtettek. Sajnálatos, hogy a bedőlés az alapos vizsgálat ellenére is megtörténhetett.
A Buda-Cash-ügy részleteiről ide kattintva olvashat.
