Bőrig ázott lánykák ajándékozzák meg a legényeket

A locsolkodás néhány településen mára turisztikai látványossággá vált, máshol apáról fiúra szálló kötelezettség.

A húsvét kapcsán már írtunk arról, hogy milyen is a kifordított tojás, miért kell vigyázni a vizezett húsvéti sonkával, és arról is beszámoltunk, hogy a Hello Wood óriási tojásinstallációkkal díszítette ki budapesti Városháza parkot az ünnep kedvéért. Most a húsvéthétfői népszokásokat vesszük górcső alá.

„Jó reggelt, jó reggelt, kedves liliomszál, megöntözlek rózsavízzel, hogy ne hervadozzál. Kerek erdőn jártam, piros tojást láttam, bárány húzta rengő kocsin, mindjárt ideszálltam. Nesze hát, rózsavíz, gyöngyöm, gyöngyvirágom! Hol a tojás, piros tojás, tarisznyámba várom!”

„Pálinkás jó reggelt kívánok e háznak, főképp a dolgos szülők jól nevelt lányának! Elmondom én gyorsan jövetelem célját: megöntözöm most a környék legszebb lányát. Kívánok e háznak hát mindenből eleget, főképp békességet, egészséget és szeretetet!”

A húsvéti locsolkodás és a cserébe piros tojás ajándékozása a legismertebbek a magyarok gazdag húsvéthétfői szokásvilágából. Eredetét tekintve a víz tisztító hatására utal, és termékenységvarázsló célzata is lehet. Mára az ország egyes részein kifejezetten látványosságnak számít az esemény. Hollókőn a lelkes turisták ilyenkor fényképezőgépek, telefonok és tabletek tucatjaival igyekeznek megörökíteni, ahogy hagyományőrző népviseletbe – legalább nyolc kikeményített alsó szoknya, hímzett selyem kötény és csipke ingváll – öltözött fiatal lányokat locsolnak teli vödrökkel a csizmás, gyolcsinges legények.

A településen található 67 piros cserepes műemlék ház pont úgy néz ki, mint száz évvel ezelőtt, mára a UNESCO világörökségi listájára is felkerültek, így aki húsvétkor oda látogat, igazi időutazónak érezheti magát. Hollókő ilyenkor programok sokaságával várja az érdeklődőket, érdemes szemezgetni.

A vízbevető hétfő – ahogy helyenként nevezik – szinte hungarikum, külföldről is érkeznek a turisták, hogy részesei lehessenek a húsvéti eseményeknek. Persze a lányok megöntözésének számtalan módja létezik, a városokban jobbára nem hideg vizes vödrökkel járnak a fiúk és férfiak, helyette kölnit és szódát használnak, de a hagyományos locsolóversek ma is elhangoznak.

A hímes vagy piros tojás mellett a fiúknak helyenként némi zsebpénz is jut ilyenkor, idősebbeknek házi pálinka. A tojás díszítése ma már nem minden háznál divat, itt-ott inkább csokitojással váltják ki a festettet, pedig megéri a fáradozás.

„Bár még folyamatban vannak az erről szóló kutatások, bátran kijelenthetjük: a tojás mint jelkép valószínűleg egyidős az emberiséggel” – mondta el az MNO-nak Gunszt Andrea pedagógus, és arról is beszélt, hogy piros tojást csak a lány szívéhez nagyon közel álló legény kaphatott, sárga a nem szívesen látott vendégnek jutott. Aki zöldet kapott, reménykedhetett, hogy következő évben megérik a leány szerelme, és bepirosodhat a tojás. Kék és lila a rokonoknak járt, a barna szín a tisztelet jele volt.

A kereszténység legnagyobb ünnepe a húsvét, amikor Jézus Krisztus kereszthalálára és feltámadására emlékezünk. Isten fia sorsközösséget vállalt az emberrel a szenvedésben is, kereszthalálával megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával győzelmet aratott a halál felett. „A keresztény hagyomány a húsvéti locsolást a keresztelésre vezeti vissza, mely hajdan vízbemerítéssel, leöntéssel történt. [ ] Más magyarázat szerint a locsolkodás az öröm és a vidámság túlcsordulásának jeleként került a húsvéti szokások közé” – olvasható a Magyar Katolikus Lexikonban.