A hímes vagy piros tojás mellett a fiúknak helyenként némi zsebpénz is jut ilyenkor, idősebbeknek házi pálinka. A tojás díszítése ma már nem minden háznál divat, itt-ott inkább csokitojással váltják ki a festettet, pedig megéri a fáradozás.
„Bár még folyamatban vannak az erről szóló kutatások, bátran kijelenthetjük: a tojás mint jelkép valószínűleg egyidős az emberiséggel” – mondta el az MNO-nak Gunszt Andrea pedagógus, és arról is beszélt, hogy piros tojást csak a lány szívéhez nagyon közel álló legény kaphatott, sárga a nem szívesen látott vendégnek jutott. Aki zöldet kapott, reménykedhetett, hogy következő évben megérik a leány szerelme, és bepirosodhat a tojás. Kék és lila a rokonoknak járt, a barna szín a tisztelet jele volt.
A kereszténység legnagyobb ünnepe a húsvét, amikor Jézus Krisztus kereszthalálára és feltámadására emlékezünk. Isten fia sorsközösséget vállalt az emberrel a szenvedésben is, kereszthalálával megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával győzelmet aratott a halál felett. „A keresztény hagyomány a húsvéti locsolást a keresztelésre vezeti vissza, mely hajdan vízbemerítéssel, leöntéssel történt. [ ] Más magyarázat szerint a locsolkodás az öröm és a vidámság túlcsordulásának jeleként került a húsvéti szokások közé” – olvasható a Magyar Katolikus Lexikonban.
