Induljunk el a héjas tojástól. A méretről már beszéltünk, a külsejét ismerjük, viszont ne szégyelljük magunkat, ha végignézegetjük a 6-os vagy 10-es doboz tojásait, nem repedtek-e, hogy aztán az akciós 10-es csomag legyen a legdrágább a végén Szót ejtettünk már a feldolgozott tojástermékekről, lehet kapni kiskereskedelmi forgalomban is már például főtt tojást, ne kelljen ezzel sem otthon bajlódnunk! Visszatérve a tojás felismerésére: most már egyesével kötelező rajta a jelölés, amiből mindennek ki kell derülnie. (Az UV-kezelt tojások gyakorlatilag lenullázzák a szalmonellás fertőzés esélyét, ezt sem árt tudni, ha szembejön ilyen felirat.)
Dr. Németh Csaba élelmiszermérnök a Magyar Élelmiszer-tudományi és Technológiai Egyesület minapi rendezvényén az alábbi diát állította össze. Minden kiderül róla, íme:
2009 júliusában derült fény arra, hogy a dél-kínai Kantonban 4 forintos nagykeráron tojásutánzat kapható. A botrányt a hongkongi East Week című lap göngyölítette fel. A fehérjéhez zselatint, benzoesavat (tartósítószer) és ipari felhasználású timsót is felhasználtak, valamint egy ismeretlen összetételű fehér port. A sárgájához kalcium-kloridot kevernek egy szintén ismeretlen összetételű folyadékba, amit előzőleg sárga ételfestékkel „fűszereztek”. A héj parafinwaxból van, a hibátlan darabokat még ízre sem igen lehet megkülönböztetni az eredetitől. Mivel tényleg ekkora árkülönbség van a kamutojás és az igazi között, nagyon nehéz megakadályozni, hogy mindenhol jelen legyen a kínai dömping. A kormány most az igen gyorsan bevezetett ekáerrel (elektronikus árukövető) próbálkozik.
