Tisztuló piaci viszonyok és növekvő bevételek – az utóbbi időkben gyakran hallhatott a közvélemény ilyesféle kijelentéseket, amikor a január óta működő új hatósági szisztéma, az elektronikus közúti áruellenőrző rendszer lehetséges kedvező hatásairól esett szó. Érdemes megvizsgálni, mindez mit is jelenthet a gyakorlatban. – Becslések szerint évente nagyjából ezermilliárd forintot veszít el az államkassza a forgalmi adóval kapcsolatos csalások miatt – kezdte a helyzet ismertetését érdeklődésünkre Hegedüs Sándor. Az RSM DTM adóüzletágának vezetője megemlítette azt is: a visszaéléssel foglalkozók az úgynevezett utaztatásos módszerrel üthették eddig a legnagyobb lyukat a közpénzek rendszerén. Ennek az a lényege, hogy az áru külföldre megy, vagy onnan érkezik, az ügyletben részt vevő cégháló szövevényében pedig eltűnik az áfa. – A megoldásnak számtalan fajtája képzelhető el – mondta az adószakember.
Lényeges azonban, hogy ma már a csaláshoz felhasznált terméknek léteznie, mi több, a közutakon mozognia kell.
Az ekáer betűszóval illetett új rendszer pedig éppen az ország útjain futó teherautók és szállítmányok azonosítására alkalmas – közölte Hegedüs Sándor. A szakember hozzátette: ez alapján – ha a szisztéma kinövi mostani, súlyosnak tűnő gyermekbetegségeit, és az adóhivatal megfelelően elemzi a begyűjtött adatokat – a rendszer alkalmas lehet akár a legnagyobb kárt okozó csalások kiszűrésére is. Más szakemberek ezzel kapcsolatban addig a becslésig jutottak el, hogy az ekáer akár százmilliárdos tételeket is hozhat évente a költségvetésnek.
A gondolatmenet persze folytatható. A magyar áfakulcs a csalók számára rendkívüli illegális haszonnal kecsegtet. A bűnüldözés korábban arra a felismerésre jutott, hogy a visszaélés bekerülési értéke – az illegális infrastruktúra megteremtésének költsége – nagyjából tíz százalék körül mozoghat, az elérhető haszon tehát hatalmas is lehet. Akármekkora is a kínálkozó előny, a csalás megszokott módszerének ellehetetlenítésével a visszaélésre szakosodó résztvevők kényszerhelyzetbe kerülhetnek: váltaniuk kell. Lapunknak nyilatkozva Suller Attila, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vám- és jövedéki szóvivője a gabonapiac változásait hozta fel példaként. A fordított adózás bevezetése után némelyek azonnal léptek, és búza vagy kukorica helyett például cukorral, betonvassal vagy éppen nyomtatópatronnal követték el újabb adóügyi visszaéléseiket. – Az ekáer azonban minden megyében működik, s a szisztémát lényegében valamennyi árucikknél alkalmazni kell. A jogsértések folytatása, a termékek váltogatása így az ország határain belül aligha képzelhető el – mondta Suller Attila. Szakmai megállapítások alapján hozzátehető: mivel Romániában és Szlovákiában már üzembe helyeztek a magyarhoz hasonlító rendszert, így a csalók leginkább délnek vagy északnak vehetik az irányt. Szóba jöhet Horvátország, Bulgária, esetleg Csehország vagy Lengyelország.
Mindahhoz azonban, hogy a remények valóra is váljanak, pontos és alkalmazható szabályrendszerre van szükség. Úgy tudjuk, ennek kapcsán az adóhivatal és a szaktárca jó ideje megbeszéléseket folytat a gazdasági, kereskedelmi élet különféle képviselőivel, egyúttal megismerhette adószakmai szervezetek, tanácsadó cégek véleményét is.
Tegnap – a távirati iroda közlése szerint – egy módosító javaslat miatt az Országgyűlésben is tárgyaltak a rendszerről. Expozéjában Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára felidézte, hogy a szabályok januárban életbe léptek, a rendszer – márciusig – próbaüzem formájában működik. A politikus felszólásából kiderült: a kormány olyan szabályozást vezetne be, amely módot adna arra, hogy a gyakorlat kérdéseit menet közben, mihamarabb rendezni lehessen. A törvény így csupán a szisztéma bevezetését határozza meg, a részletes előírásokat miniszteri rendelet tartalmazza majd. – A rendelet tervezetéről társadalmi vita kezdődik, a szöveg legkésőbb a jövő héten megjelenik – mondta az államtitkár, hozzátéve, hogy a paragrafusok több esetben könnyítést, egyszerűsítést írhatnak elő.
A kivételes eljárási szabályok szerint folyó vitában a kormánypártok politikusai támogatták az indítványt, az ellenzék viszont éles kritikát fogalmazott meg. Egyes képviselők a jogbiztonság fontosságát hangsúlyozták, szóvá téve a miniszteri rendelkezés széles körű lehetőségét. Mások kapkodásnak ítélték az utóbbi időszak eseményeit, és kétségbe vonták a rendszer hatékonyságát.
