Egymillió határon túli magyar állampolgár lehet 2018-ra

Nem kellene szigorítani az egyszerűsített honosítás szabályain – mondta el ezzel kapcsolatban Semjén.

Ander Balázs (Jobbik) az oktatási-nevelési támogatás átalakítását firtatta, s arra is kíváncsi volt, a kormány Szász Jenőnek, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökének szórványterveit támogatja-e, várható-e közös román–magyar kormányülés és csökkenhet-e a demokrácia-központok támogatása. Kérdései között szerepelt, hogy várható-e fellépés a szlovák állampolgársági törvény miatt. Ukrajna ügyében szerinte nem a területi integritás az első, hanem az, hogy ne folyjon magyar vér.

Kiss László (MSZP) szerint nem lehet sikeres nemzetpolitikát folytatni, ha a kétoldalú kapcsolatok a szomszédos államokkal a jelenlegi szinten maradnak. Szintén felvetette a közös kormányüléseket és azt, hogy ritkán üléseznek a vegyes bizottságok, s akkor sem születik jegyzőkönyv.

Szászfalvi László (KDNP) azt mondta: a második világháború óta a leghatékonyabb, legerőteljesebb nemzetpolitika valósult meg az elmúlt öt évben, s ekkora forrás még nem állt rendelkezésre. Az autonómia kérdéséről azt mondta, az unióban is elkezdődhet valami a Kalmár-jelentés után, s jó lenne, ha itthon a parlamentben konszenzus állna e mögött.

Pánczél Károly (Fidesz), a bizottság elnöke üdvözölte a diaszpóra magyarságát felkaroló Kőrösi Csoma Sándor-program bővítését, s arra hívta fel a figyelmet, hogy Kárpátalján a támogatási hullám őszre-télre kifulladhat, ezért felvetette, hogy a közmédia tematikus napot szervezhetne a szolidaritást segítendő.

Semjén Zsolt válaszában kiemelte: az oktatási-nevelési támogatások átalakítására nyitott, de ha változtatnak, ne legyen nagyobb a probléma, mint ami most van. Kitért arra, hogy a támogatás hatására különösen Felvidéken és Kárpátalján a magyar iskolák jelentős része „cigányiskolákká” vált, ahová nem cigány gyermekeket nem szívesen íratnak be. Egyrészt a cigány származásúakat is meg kell tartani a magyar nyelviségben, másrészt azt is meg kell oldani, hogy akik nem akarják ezekbe az iskolákba vinni gyermeküket, alapítványi, egyházi iskolába írathassák.

Szász Jenő felvetéséről azt mondta: biztos benne, nem cél, hogy a szórvány kiürüljön, a tömbmagyarság akkor tud megmaradni, ha a szórvány is megmarad.

A közös kormányüléseknek, vegyes bizottságoknak akkor van értelme, ha van tartalom és előre lehet lépni – jegyezte meg. Kitért arra, hogy nem csökken a demokrácia-központok támogatása, a szlovák állampolgársági törvényről pedig azt mondta: minél szorosabb és jobb a gazdasági együttműködés, annál nagyobb esély nyílhat, hogy a kényes kérdésekben is egyről a kettőre jussanak.

Ukrajnának joga van az integritásra, de az ott élő kisebbségeknek is joga van a nyelvhasználatra és az autonómiára – mutatott rá egy másik felvetésre. Azt kérte, Brenzovics Lászlót, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökét ne támadják, ő kérte, hogy vállalja el a képviselőséget Kijevben, hogy a magyarságnak legyen valamilyen képviselete.

Támogatandónak tartotta a közmédia kárpátaljai tematikus napjára vonatkozó felvetést, és az autonómia kapcsán megerősítette: a kisebbségi jog emberi jog a közösség szintjén, ebben pedig nincs alku. Hozzátette: uniós alapon is kijár, ott van Tirol példája. Ha van példa valamire, milyen alapon lehet azt mondani, nekünk nem jár? – tette fel a kérdést.