„Nagy, hangos kiáltás” – az Élet menete

„Tennünk kell azért, hogy nagyszüleink, szüleink múltja ne válhasson a mi és gyerekeink jövőjévé” – mondta Bandi László.

Erzsébetváros polgármestere beszélt arról is, hogy a Dohány utcai zsinagóga és környéke központi helyszíne volt a múlt századi tragédiáknak. Nehéz felfogni – mondta –, hogy a Dohány utca, Kertész utca, Király utca és Károly körút közötti területen, az egykori gettóban élők száma 1945 januárjában megközelítette a 70 ezret.

Hozzátette: bár a budapesti gettó volt az egyetlen, amely felszabadult, nagyon sokan nem élték már meg 1945 januárját. A túlélőknek pedig szembesülniük kellett azzal, hogy mindenük odaveszett, családjuk darabokra hullott szét, életük kettétört.

Vattamány Zsolt kiemelte: ez a menet mégis az életről szól, „amely utat tör magának, mint a kerítésre fonódó indák, a járdát feltörő gyökerek”, amelyet „meg lehet törni, le lehet nyesni, de nem lehet végleg legyőzni”. A túlélők ugyanis nem az áldozatok emlékét őrzik, hanem továbbviszik elődeik hitét, tudását, és „beteljesítik a kettétört életek meg nem valósult ígéreteit” – tette hozzá.

Az indulás előtt a szervezők magyar, izraeli és európai uniós zászlókat osztogattak a résztvevőknek. A menet a Károly körút–Bajcsy-Zsilinszky út–Andrássy út–Dózsa György út útvonalon az Ötvenhatosok terére érkezik majd meg. A téren megemlékeznek majd a februárban elhunyt Schweitzer József főrabbiról. Beszédet mond mások mellett Gordon Gábor, az alapítvány kuratóriumának elnöke, Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke és Verő Tamás rabbi, Martin Schultz, az Európai Parlament elnöke pedig videoüzenetben fogja elmondani gondolatait.

Az Élet menetét tizenharmadszor tartják meg Budapesten azzal a céllal, hogy a résztvevők felekezeti és politikai hovatartozásra való tekintet nélkül együtt róhassák le kegyeletüket a holokauszt áldozatainak emléke előtt, és tegyenek hitet a társadalmi szolidaritás és a demokratikus politikai kultúra mellett.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke szerint a magyarországi holokauszt-emlékévben komoly értékek születtek. Heisler András – aki nem sokkal az Élet menete indulása előtt nyilatkozott az M1-nek – arról beszélt, hogy bár az emlékév – benne a választási időszakkal – nehéz volt, ma már inkább azzal kell foglalkozni, amit akkor létrehoztak.

Szavai szerint az emlékévben az egész ország megmozdult, részben a zsidó közösségek, részben a helyi önkormányzatok, részben a keresztény közösségek. Olyan kiállítások jöttek létre, olyan konferenciákat szerveztek, amelyekkel maradandó értékeket teremtettek – emelte ki. Hozzátette: ezek között van olyan kiállítás is, amelyik már Amerikában van.

A Mazsihisz elnöke közölte, jó érzéssel gondol az emlékévre, a konfliktusokat pedig megpróbálják feloldani; úgy látja, erre a kormány és a zsidó közösségek részéről is van affinitás.

Heisler András egy hétfőn nyíló kiállításukról is beszélt, amelyen a zsidóság magyarországi jeles tudósait, művészeit kívánják bemutatni, valamint azokat az értékeket, amelyeket zsidók és nem zsidók közösen hoztak létre Magyarországon.

Korábban Ronald S. Lauder, aki az Élet menetére érkezett Budapestre, azt közölte, az antiszemitizmus, az ezzel kapcsolatos jelenségek és a Jobbik tevékenysége árt Magyarország imázsának. A Zsidó Világkongresszus elnöke úgy vélekedett, Magyarországon ugyanaz a fajta antiszemitizmus tapasztalható, mint a második világháború előtt, és ami 560 ezer magyar zsidó halálához vezetett a holokauszt során.