Bandi László „nagy, hangos kiáltásnak” nevezte a holokauszt áldozataira emlékező menetet, amely arra figyelmeztet: „tennünk kell azért, hogy nagyszüleink, szüleink múltja ne válhasson a mi és gyerekeink jövőjévé”, hozzátéve, hogy ez az idei menet mottója is.
Ismertetése szerint az Élet menete elnevezés arra emlékeztet, hogy a második világháború idején a nácik sok százezer embert kényszerítettek halálmenetekbe, hosszú kilométerek gyalogos megtételére ruha és élelem nélkül, gyengén, betegen. Ezeket a meneteket nagyon kevesen élték túl – mondta.
A koncentrációs táborokban, a frontokon és a háború sújtotta településéken megölt emberek emlékére, valamint a „történelem tanulságainak jelképes emlékeztetőjeként” jött létre a halálmenet ellentéte, az Élet menete – tette hozzá Bandi László. Szólt arról is, hogy évről évre egyre többen vesznek részt a meneten vallásra, nemre és politikai hitvallásra való tekintet nélkül, ami azt mutatja, hogy újra „van tennivaló”. „Egyre többen látják, hogy ismét sokasodnak a baljós jelek: a házak falán, a nyilvánosság, az intézményrendszer egyre több felületén” – fogalmazott.
A programon való részvételét az MTI-nek több párt is jelezte, köztük az LMP, az Együtt és a Magyar Liberálisok Pártja. Tájékoztatásuk szerint az LMP-t mások mellett Schiffer András társelnök, frakcióvezető és Szél Bernadett frakcióvezető-helyettes képviseli, az Együtt pártot Szigetvári Viktor elnök, Juhász Péter alelnök, míg a liberálisokat Fodor Gábor pártelnök és Bősz Anett ügyvivő. Az MTI tudósítói látták a menetben Colleen Bellt, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetét is.
Vattamány Zsolt polgármester hangsúlyozta: a történelem során az emberiség többször elkövette ugyanazokat a bűnöket. „Éppen ezért fontos, hogy ne csak szavakkal, hanem tettekkel is kiálljunk egymás mellett” – fogalmazott. Arra figyelmeztetett, hogy tanulni kell a múlt bűneiből, s meg kell tanítani a következő nemzedékeknek, hogy semlegesnek maradni kevés, valamint hogy nem külső szemlélőkre van szükség, hanem egyértelmű és bátor kiállásra.
Erzsébetváros polgármestere beszélt arról is, hogy a Dohány utcai zsinagóga és környéke központi helyszíne volt a múlt századi tragédiáknak. Nehéz felfogni – mondta –, hogy a Dohány utca, Kertész utca, Király utca és Károly körút közötti területen, az egykori gettóban élők száma 1945 januárjában megközelítette a 70 ezret.
Hozzátette: bár a budapesti gettó volt az egyetlen, amely felszabadult, nagyon sokan nem élték már meg 1945 januárját. A túlélőknek pedig szembesülniük kellett azzal, hogy mindenük odaveszett, családjuk darabokra hullott szét, életük kettétört.
Vattamány Zsolt kiemelte: ez a menet mégis az életről szól, „amely utat tör magának, mint a kerítésre fonódó indák, a járdát feltörő gyökerek”, amelyet „meg lehet törni, le lehet nyesni, de nem lehet végleg legyőzni”. A túlélők ugyanis nem az áldozatok emlékét őrzik, hanem továbbviszik elődeik hitét, tudását, és „beteljesítik a kettétört életek meg nem valósult ígéreteit” – tette hozzá.
Az indulás előtt a szervezők magyar, izraeli és európai uniós zászlókat osztogattak a résztvevőknek. A menet a Károly körút–Bajcsy-Zsilinszky út–Andrássy út–Dózsa György út útvonalon az Ötvenhatosok terére érkezik majd meg. A téren megemlékeznek majd a februárban elhunyt Schweitzer József főrabbiról. Beszédet mond mások mellett Gordon Gábor, az alapítvány kuratóriumának elnöke, Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke és Verő Tamás rabbi, Martin Schultz, az Európai Parlament elnöke pedig videoüzenetben fogja elmondani gondolatait.
Az Élet menetét tizenharmadszor tartják meg Budapesten azzal a céllal, hogy a résztvevők felekezeti és politikai hovatartozásra való tekintet nélkül együtt róhassák le kegyeletüket a holokauszt áldozatainak emléke előtt, és tegyenek hitet a társadalmi szolidaritás és a demokratikus politikai kultúra mellett.
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke szerint a magyarországi holokauszt-emlékévben komoly értékek születtek. Heisler András – aki nem sokkal az Élet menete indulása előtt nyilatkozott az M1-nek – arról beszélt, hogy bár az emlékév – benne a választási időszakkal – nehéz volt, ma már inkább azzal kell foglalkozni, amit akkor létrehoztak.
Szavai szerint az emlékévben az egész ország megmozdult, részben a zsidó közösségek, részben a helyi önkormányzatok, részben a keresztény közösségek. Olyan kiállítások jöttek létre, olyan konferenciákat szerveztek, amelyekkel maradandó értékeket teremtettek – emelte ki. Hozzátette: ezek között van olyan kiállítás is, amelyik már Amerikában van.
A Mazsihisz elnöke közölte, jó érzéssel gondol az emlékévre, a konfliktusokat pedig megpróbálják feloldani; úgy látja, erre a kormány és a zsidó közösségek részéről is van affinitás.
Heisler András egy hétfőn nyíló kiállításukról is beszélt, amelyen a zsidóság magyarországi jeles tudósait, művészeit kívánják bemutatni, valamint azokat az értékeket, amelyeket zsidók és nem zsidók közösen hoztak létre Magyarországon.
Korábban Ronald S. Lauder, aki az Élet menetére érkezett Budapestre, azt közölte, az antiszemitizmus, az ezzel kapcsolatos jelenségek és a Jobbik tevékenysége árt Magyarország imázsának. A Zsidó Világkongresszus elnöke úgy vélekedett, Magyarországon ugyanaz a fajta antiszemitizmus tapasztalható, mint a második világháború előtt, és ami 560 ezer magyar zsidó halálához vezetett a holokauszt során.
