Összesen 1815 termőföldnek, erdőnek nem minősülő ingatlant értékesítettek tavaly külföldi állampolgárnak Magyarországon. Az Országos statisztikaiadat-gyűjtési program (OSAP) kimutatása szerint a külföldi vevők csaknem egyharmada (612) orosz. Ők a Budapesten a múlt évben külföldinek eladott 1158 ingatlanból 236-ot tudhatnak magukénak, de közülük csaknem ennyien vásároltak Zala megyében. A külföldiek leginkább lakóházat és lakást keresnek, üdülőre, hétvégi házra viszont alig van igény, azokra az egész országban összesen három tucat vevő akadt.
Ugyancsak veszik a magyar ingatlanokat a kínaiak, országosan több mint 403 távol-keleti illetőségű ember vásárolt nálunk, s nem meglepő, hogy 355-en épp a fővárosban. Az a kevés kínai, aki máshol próbálkozott lakáshoz jutni, leginkább Pest megyében vásárolt. Más nációk közül hazánk még az ukrán (168), az izraeli (73) és az amerikai (69) ingatlanvásárlók fantáziáját mozgatta meg, igaz, a statisztika 238 egyéb, a hozzá csatolt táblázatban szereplő harminc államon kívüli ügyfelet is felsorolt. Természetesen Budapest esik a túlnyomó többség érdeklődésének középpontjába, így itt Ukrajnából hetvenöten, az Egyesült Államokból ötvenhárman, Izraelből hatvanan, Egyiptomból hatvanegyen, Törökországból tizennyolcan, Szíriából pedig tizenhatan vettek házat, lakást vagy egyéb ingatlant. 2014-ben Magyarországot elkerülték a kolumbiai, a kubai, a marokkói és a palesztin vevők, viszont néhányan ide utaztak Jemenből, Algériából, Tunéziából, s tucatnyian Kuvaitból, csak hogy magyar ingatlant vehessenek.
Az OSAP adatai alapján egyébként a külföldiek „slágerlistáján” a magyar főváros után a már említett Zala megye a nyerő, itt szintén oroszok vették a legtöbb ingatlant. Sorrendben egy nagyságrenddel lemaradva Pest, Vas és Győr-Moson-Sopron megye következik. Az ingatlanszerzések jogcímei közül a legtöbb az adásvétel, de a fővárosban negyvenhét ajándékozást is regisztráltak. Itt jegyezték fel a legtöbbször (181 alkalommal), hogy külföldi külföldi tulajdonossal kötött szerződést.
