A rákoskeresztúri Új köztemetőben délelőtt fél 10-kor kezdődik a megemlékezés a Nemzeti Örökség Intézetének szervezésében, ott Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora mond beszédet.
A Hősök terén délelőtt 11 órától tartanak megemlékezést, amelyen Kun Szabó István vezérőrnagy, a Honvédelmi Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára mond ünnepi beszédet. A fővárosi rendezvények miatt a Hősök terén és annak környékén forgalomkorlátozásokra kell számítani.
Országszerte több vidéki településen is tartanak megemlékezést a hősök napján, például Pákozdon, Nagykanizsán, Hódmezővásárhelyen, Nyíregyházán, Miskolcon, Egerben, Kaposváron és Szigetszentmiklóson.
A magyar hősök emléknapjának eredete az 1917. évi VIII. törvényre vezethető vissza, amely arra kötelezett minden községet, hogy méltó emléket állítson elesett hőseinek. A jogszabály kimondta, hogy megfelelő módon kifejezésre kell juttatni és az utókor számára meg kell örökíteni a nemzet hősi halottainak kegyeletteljes tiszteletét. 1925. május 1-jén a honvédelmi miniszter hősök emlékünnepe elnevezéssel nemzeti ünneppé nyilvánította május utolsó vasárnapját, 1946-tól azonban elmaradtak a hivatalos megemlékezések.
Az első és a második világháború hőseiről Magyarországon 1989. május 29-én emlékeztek meg ismét nyilvánosan, Szekszárdon. Az első állami rendezvényt 1990-ben tartották meg. A magyar hősök emlékének megörökítéséről és a magyar hősök emlékünnepéről szóló 2001. évi törvény pedig ismét a magyar hősök emlékünnepévé nyilvánította minden esztendő májusának utolsó vasárnapját. Ugyanebben az évben alakította ki a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság a rákoskeresztúri Új köztemetőben a hősök temetőjének emlékparkját, ahol azóta minden évben megemlékeznek a magyar hős katonákról.
