Érettségi: nincs minden veszve, ha nem tetszik az eredmény

Kik állítják össze és kik javítják a dolgozatokat? Mi a fellebbezés menete? Az Oktatási Hivatalt kérdeztük.

Hétfőn elrajtolt az idei érettségiszezon. A május 4-étől június 26-áig tartó időszakban 1172 helyszínen mintegy 115 300 diák ad számot tudásáról. A mostani a 22. vizsgaidőszak a 2005-ben bevezetett kétszintű rendszerben, az érettségizők közül több mint 79 ezer végzős középiskolás szerezhet érettségi bizonyítványt, rajtuk kívül még mintegy 36 300 diák tesz legalább egy tárgyból valamilyen fajta érettségit. A nagy megmérettetés mintegy 3327 vizsgabizottság közreműködésével zajlik. A diákok együttesen mintegy 425 700 vizsgát tesznek le, ebből 42 400-at emelt szinten – számolt be korábban az MTI-nek az Oktatási Hivatal.

A jogszabályok szerint a tételkészítő bizottságok feladata és felelőssége az érettségi feladatlapok kidolgozása. A bizottságokban tapasztalt, gyakorlott szaktanárok gondoskodnak a feladatsorok szakmai minőségéről, valamint arról, hogy azok a vizsgakövetelményeknek megfeleljenek. A tételkészítő bizottság elnökét a miniszter kéri fel – válaszolt portálunk írásban feltett kérdéseire az Oktatási Hivatal (OH) köznevelési programok főosztálya. Mint írták, a tételkészítő bizottságok az OH megbízásából, folyamatosan készítik a feladatsorokat. A vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint a minisztérium és az OH képviselői az így kialakított tételkészletből sorsolják ki az adott vizsgaidőszakban megoldandó feladatsorokat.

A vizsgakövetelmények szigorú tartalmi és formai előírásokat tartalmaznak az írásbeli feladatlapokra vonatkozóan, ezek mind a tanárok, mind a vizsgázók számára nyilvánosak, ismertek. Ennek, valamint annak köszönhetően, hogy az OH honlapján elérhető az összes eddig kitűzött feladatsor, megfelelő felkészülés esetén a vizsgázókat nem érheti meglepetés.

A javítást mindkét szinten szigorúan az OH által nyilvánosságra hozott javítási-értékelési útmutató alapján kell elvégezni. Középszinten az iskola igazgatója bízza meg a javító szaktanárt. A legelterjedtebb gyakorlat szerint ez a vizsgázó szaktanára, azonban vannak olyan iskolák is, ahol nem ezt követik – tájékoztatott a hivatal.

Az emelt szintű vizsgákat a kormányhivatalok szervezik, így ők bízzák meg a javító szaktanárokat is. A javítás ez esetben független a tanuló személyétől. A vizsgadolgozatokon a tanulók neve nem szerepel, így a javító szaktanárok nem tudják, kinek a dolgozatát javítják.

A dolgozatok a javítás után visszakerülnek a vizsgabizottságokhoz. A vizsga befejezése után az írásbeli dolgozatok őrzési ideje egy év. Ennek letelte után a vizsgadolgozatok átadhatók annak, aki írta őket – közölte az Oktatási Hivatal.

A vizsgaszabályzat szerint az írásbeli kérdések megoldására adott szaktanári értékelést a szóbeli vizsga előtt nyilvánosságra kell hozni. A vizsgadolgozatot és az útmutatót a vizsgázó, mielőtt azt a vizsgabizottság elnökéhez elküldenék, az iskola képviselőjének jelenlétében, az igazgató által meghatározott helyen és időben megtekintheti, kézzel vagy elektronikus úton másolatot készíthet róla, és az értékelésre észrevételt tehet.

Ha az iskolában a feltételek rendelkezésre állnak, a vizsgázó kérésére a saját vizsgadolgozatáról másolatot kell készíteni. A másolat elkészítésével kapcsolatos költségeket – az igazgató rendelkezése szerint – meg kell téríteni. A megtekintésre, a másolat készítésére egy munkanapot – nyolc órát – kell biztosítani. A vizsgázó észrevételeit a megtekintést követő első munkanap végéig – tizenhat óráig – adhatja le.

Az észrevétel benyújtására nyitva álló határidő elmulasztása esetén egy napon belül lehet igazolási kérelmet előterjeszteni. Észrevétel kizárólag az útmutatóban foglaltaktól eltérő javítás vagy az értékelés számszaki hibája esetében tehető. A vizsgázókat az írásbeli vizsga megkezdése előtt tájékoztatni kell arról, hogy hol és mikor tekinthetik meg az általuk elkészített vizsgadolgozatokat, és tehetnek észrevételt a szaktanár értékelésére.

A vizsgadolgozatok megtekintésének napját az emelt szintű vizsgák esetében a hivatal határozza meg, és tájékoztatja a vizsgázót, hogy a vizsgadolgozatát hol és mikor tekintheti meg.

Ha az írásbeli vizsgakérdésekre adott megoldás szaktanári értékelésére a vizsgázó észrevételt nyújtott be, az igazgató gondoskodik arról, hogy az előzetes értekezleten helyettes szaktanár álljon rendelkezésre az észrevételben foglaltak elbírálására. Az elbírálásban nem vehet részt az a szaktanár, aki a megoldást értékelte. Az észrevétel kivizsgálásával kapcsolatosan részletes jegyzőkönyvet kell felvenni, és a döntést indoklással ellátott határozatba kell foglalni.

Az igazgató a vizsgázónak a kijavított vizsgadolgozatra benyújtott észrevételét a dolgozattal együtt megküldi a kormányhivatalnak, amely az észrevétellel érintett feladatot egy olyan szaktanárral, aki a dolgozat értékelésében eddig nem vett részt, az útmutató alapján újraértékelteti, a szaktanár megállapítja az általa javasolt pontszámot, amely a korábbiakban megállapítottól pozitív és negatív irányban is eltérhet, ezt követően a szaktanár értékelésének eredményét a kormányhivatal megküldi a vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatójának. A vizsgabizottság az előzetes értekezleten tudomásul veszi a kormányhivatal által megküldött szaktanári értékeléseket.

Összességében elmondható, hogy az utolsó táblázat tanúsága szerint érdemes megnézni az értékelt dolgozatot: 2007–2014 között a tanulói észrevételeket követően az esetek körülbelül 65-70 százalékában nőtt az érettségi dolgozatra adott pontszám. És lehet, hogy azon az egy ponton akár a jegy is múlik.