Európa-szerte csodájára járnak a szegedi zöldegyetemnek

A Szegedi Tudományegyetemen esővízzel öblítik a wc-t, termálvízzel fűtenek és napelemek biztosítják az energiát.

A fizikusként is tevékenykedő Szabó Gábor aktívan vizsgálja a minket körbevevő komplex rendszereket, kutatócsoportjával egy olyan berendezést fejleszt, mely a repülőgépre felszerelve a felszállástól a leszállásig folyamatosan méri a környező levegő állapotát, elsősorban annak vízgőztartalmát. És hogy ez miért is olyan nagyszerű? A legnagyobb üvegházhatású gáz a víz, melynek mennyisége a levegőben nagymértékben változik, ugyanakkor az utóbbi években egyre komolyabb tudományos bizonyítékai vannak annak, hogy a repülés nem elsősorban a kibocsátott szén-dioxid mennyisége miatt káros a környezetre, hanem a kondenzcsíkok keletkezése miatt. Ha teljesen megszüntetnénk a kondenzcsík-kibocsátást, de nem változna a szén-dioxid mennyisége, akkor a Föld jobban járna – mondja Szabó Gábor, aki szerint ha valahol, akkor egy egyetemen igenis foglalkozni kell ezzel.

A fiatalok szemléletformálását azonban nem elég a campuson elkezdeni, régen rossz, ha ott kell változást elérni. Sokkal korábban, már az óvodában foglalkozni kell ezzel a témával – szögezi le a rektor. Az SZTE ebből a szempontból is példamutató, az egyetemi dolgozók gyermekei ugyanis itt a fenntartható fejlődésre és környezettudatosságra nevelő óvodában töltik a mindennapokat, ahol kukatündérrel játszanak, virágot ültetnek, szelektíven gyűjtik a szemetet és ötévesen tudják, melyek a fosszilis tüzelőanyagok, mi az a levegőszennyezés, illetve mik a megújuló energiaforrások.

Tudásukat pedig mindenhova viszik magukkal, gyakran például ők szólnak rá anyára vagy apára, ha nem jó helyre dobja a szemetet. Valószínűleg ezek a gyerekek nem hajigálják majd ki az autóból a kiürült üdítősdobozt. Az óvoda kívülről sem mindennapi látvány, tetejét napelemek borítják, melyek miatt tavaly már nem kellett villanyszámlát fizetniük.

Az SZTE nem csupán szembesíti a fiatalokat a helyzettel, stratégiát is bemutat, és évek óta haladnak a cél felé. Ahogy azt megtudtuk, éves szinten közel kétszázmillió forintos megtakarítást jelent az intézménynek az, hogy napelemeket és napkollektorokat telepítettek, valamint az épületek fűtését is geotermikus energiával biztosítják. Az idei, 390 millió forintos támogatás segítségével az egyetem eddigi napelemparkjának további bővítésével körülbelül 1 megawatt teljesítmény áll majd az intézmény rendelkezésére. De a spórolás csak egy része a történetnek.

Szegeden ugyanis nem csak néhány elkötelezett bringás jár két keréken az egyetemre, komoly nehézségeket okoz, hogy egyáltalán szabad biciklitárolót találjunk, akkora zsúfoltság van. Olyan szorosan csüngnek egymás mellett a lezárt lakatok, mint a szőlőszemek a fürtön. Persze a kerékpározás népszerűsítésében segítenek a város kiváló adottságai is: a belvárosban 10-15 percen belül minden megközelíthető bicajjal, de az egyetem is elkötelezetten támogatja ezt a fajta környezetkímélő és persze egészséges közlekedési módot.

A József Attila Tanulmányi és Információs Központ (TIK) modern, üvegfalú épületét az egyetem szívének is nevezik Szegeden. Közösségi térként funkcionál és négyszintes, lenyűgöző könyvtárát naponta több ezren látogatják, impozáns aulája pedig évente több rendezvénynek is otthont ad. Idén az épületet ismét korszerűsítik, egy újabb beruházásnak köszönhetően a fűtést a szegedi szennyvíz hulladékhőjével oldják meg. A tervek szerint ezzel legalább 21 millió forintot spórolnak majd évente – meséli Gyarmati László, a TIK igazgatója, aki szerint naponta átlagosan 3-4000 látogató fordul meg az épületben, itt tartják a diplomaosztókat is. Emellett a TIK külsős rendezvényeknek is helyszínt biztosít, ezért is fontos az állandó karbantartása.

A TIK a tanulást elősegítő, tágas, világos teret biztosít a jövő értelmiségének, a könyvtárban olyan szorgalmasan tanulnak a diákok, hogy egy pisszenést sem lehet hallani, csupán mi törjük meg a csendet a fényképezőgép nyers kattogásával. A folyosókon mindenhol szelektíven gyűjtik a szemetet, és több plakát is kéri: ha lehet, inkább biciklivel közlekedjenek a diákok az autó helyett.

Az egyetem dolgozói a mindennapok során is figyelnek arra, hogy a lehető legcsekélyebb mértékben szennyezzék a környezetet, így a TIK a „Zöld iroda” minősítést is megkapta. A megközelítőleg egymilliárd forintos beruházásokat – a napelempark bővítését és a fűtési rendszer átalakítását – uniós pályázatok segítségével valósították meg. Szabó Gábor rektor úgy véli, enélkül nem sikerült volna.

A TIK tetőszerkezetének nagy részét már most is a 206 napelem és napkollektor foglalja el, de újabb pályázatok segítségével idén tovább bővülnek, bár teljesen így sem fedik majd le az épület energiaigényét. További komolyabb beruházás, hogy új árnyékolási rendszert építenek ki, ami segít abban, hogy nyáron ne melegedjen fel annyira az üvegépület.

Szegeden az egyetem és más közintézmények épületeinek nagy részét már most is egy korszerű rendszer segítségével, termálvízzel fűti az intézménnyel szoros együttműködésben álló Geotermikus Szolgáltató Kft. Ahogy azt Lajkó Csaba üzemeltetésvezetőtől megtudtuk, a hatvanas évek végén épült, de azóta felújított, 2000 méter talpmélységű termálkútból nyerik azt a 95 Celsius-fokos vizet, ami biztosítja a meleget. A mélységi vizeknek Magyarországon jellemzően van valamilyen gáztartalmuk, ennél a kútnál ez a metán. Eddig egy speciális technológiával kiszűrték a vízből, és mivel könnyebb nála, a levegőbe engedték. Ám ez nem túlságosan környezetbarát, hiszen a szén-dioxidnál is üvegházhatásúbb gázról van szó. Éppen ezért idén már ezt is hasznosítani fogják – meséli a szakértő.

A kapacitásában egyedülálló geotermikus energiával működő rendszerben folyamatosan körbejáratják a termálvizet, összesen huszonöt épületet fűtenek ilyen módszerrel. Mínusz 3-4 fokig az összes épület hőigényét ki tudják elégíteni, de előfordult, hogy hidegebb időben sem volt szükség fosszilis energiaforrásokra. Éves szinten ez több tízmillió forintos spórolást jelent.

A Szegedi Tudományegyetem példaértékűnek számít az országban, sőt Európában is, mivel céljuk nem csupán az, hogy más intézményeket inspiráljanak a környezettudatosságra, hanem az is, hogy egyfajta szemléletváltást érjenek el a diákok, a dolgozók, sőt még a kisgyerekek körében is.