A kormánypárti politikus hangsúlyozta: egy ország nemzetközi érdekérvényesítő képességét a gazdasági ereje határozza meg. A Fidesz-kormány 1998 és 2002 között megfelelő súllyal tudta az érdekeit érvényesíteni a nemzetközi fórumokon, az elmúlt négy évben azonban szerinte a kabinet olyan utat választott a „Gyurcsány Ferencék által nyakunkon hagyott csődtömegből\" való talpra álláshoz, ami számos nemzetközi érdeket sértett, ez pedig csökkentette Magyarország érdekérvényesítő képességét – fejtette ki.
Ezt követően kiemelte, a magyar-román kétoldalú kapcsolatok rendszere mára olyan mély pontra jutott, hogy komoly aggodalommal tekintenek az erdélyi magyar közösség jövőjére. A kormány ezért a konkrét támogatások mellett olyan gazdasági kapcsolatokat is próbál kiépíteni, amelyek segítik a romániai magyar közösséget - közölte. A magyar kabinet a nemzetközi színtéren azt szeretné elérni – tette hozzá – , hogy Európa ne csak azoknak a hangját hallja meg, akik erőszakhoz folyamodnak, hanem azokét is, akik békés eszközökkel próbálják érvényesíteni alkotmányos önrendelkezési jogaikat.
„Azt szeretnénk, ha a környező országokban élő magyar közösségek megkapnák, ami jár nekik\" – mondta Kövér László, megjegyezve, hogy az Európai Unió ebből a szempontból „kicsit torzan fogja fel az emberi jogokat\", hiszen a „hizlalandó sertések és a tojóhibridek mentálhigiénéjével többet foglalkozik az európai szabályozás\", mint a közösségek oktatási és kulturális önrendelkezésének védelmével. A magyar közösségek önrendelkezésének biztosítása szempontjából a környező országok közül kedvező példaként említette Szlovéniát és Horvátországot, a szerbiai magyarság helyzetéről pedig azt mondta, ott többé-kevésbé javul a helyzet.
Kövér László Románia mellett, Szlovákiát is bírálta, amiért szerinte ott „egyenesen nemzetbiztonsági kockázati tényezőként\" tekintenek a magyar közösségre. Úgy fogalmazott: a szlovák véleményformáló elit tisztességesebb tagjai lennének hivatottak arra, hogy önvizsgálatot tartsanak és megválaszolják, hogy „miért képtelenek arra minimális nagyvonalúságra\", hogy elismerjék, ha az elit bűnöket követett el, és „ne állandóan azzal takarózzanak, hogy a szlovákokkal szemben követtek el bűnöket\". Ezek a hivatkozások ráadásul „jelentős részben nem is igazak\" – tette hozzá.
Kiemelte: a magyarok tömeges deportálása, kényszermunkára hurcolása a második világháborút követően az akkori csehszlovák politikai elit döntése volt, amit \"haladó hagyományként\" a különvált Szlovákia politikai elitje is a magáévá tett, miközben a németeknek megadta a minimális erkölcsi elégtételt - folytatta kövér László.
„Én itt látok egyfajta kisebbrendűségi komplexust is, amin azért túl kéne jutni\" – mondta az Országgyűlés elnöke, aki szerint a szlovák nép többet érdemel ennél a megalázó helyzetnél.
