Az egészségügy jobbára még attól működik, hogy a közalkalmazott orvosok a kórházi munka után a lakásrendelőkben folytatják a praxist, és ezzel olyan keresetkiegészítéshez jutnak, amelyből úgy-ahogy meg tudnak élni – mondta a Népszabadságnak Lantos Csaba. A hazai egészségügy egyik legnagyobb befektetője szerint öt változás is elegendő lenne az egészségügyben ahhoz, hogy az ágazat átlendüljön a kis lépéses reformálgatás holtpontján.
Úgy véli, hogy a hiedelmekkel ellentétben a közkórházaknak nem a törvényesen működő nagyobb egészségügyi vállalkozások a versenytársai, hanem a feketén dolgozó lakásrendelők. A statisztikák szerint az orvosok mintegy 300 milliárdos nettó jövedelmének kevesebb mint a fele után fizetnek adót. A többi, mintegy 169 milliárd forint – a lakásrendelőkben megtermelt összeg (144 milliárd) és a hálapénz – nem adózik. Ráadásul ez a jövedelem is aránytalanul oszlik meg az orvosok között. Az államnak fel kellene hagynia a kis lépések politikájával az egészségügyben, ideje lenne venni egy mély levegőt – mondta Lantos –, és újra kellene indítani a rendszert.
Az üzletember szerint elsőként a magán-egészségügyi szolgáltatókra is ki kellene terjeszteni az online pénztárgépek használatát, jövőre ugyanis az a fura helyzet alakul majd ki, hogy az állatorvosokat kötelezik arra, a humán orvosokat azonban nem. Második lépésként szerinte meg kellene teremteni a lehetőségét annak, hogy a betegek kapjanak adó-visszatérítést, ha a magánszférában olyan szolgáltatást vesznek igénybe, amelyet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár is finanszíroz az állami rendszerben. Szerinte ezzel az emberek kényszerítenék ki a rendszer legalizálását. Lantos szerint tarthatatlan, hogy egyes orvosok önkéntes segítői státuszban dolgozhatnak a kórházakban. Ők ugyanis nem alkalmazottjai a kórháznak – nem vonatkoznak rájuk a szabályok, a főigazgató nem utasíthatja őket –, róluk még a saját betegeik sem tudják, hogy fizetés nélkül, csak a hálapénzért végzik a munkájukat. Ingyen használhatják a kórház eszközeit, költséges vizsgálatokat generálhatnak, és mivel veszélyes munkát végeznek, kockázatot is jelentenek az intézménynek.
A szakember szerint a negyedik lépés az lehetne, ha az orvosok kikerülnének a közalkalmazotti státuszból, és az átlagnál előnyösebb adózási formát kínálnának nekik, így lehetne legalizálni a most még feketén szerzett jövedelmeket, és jelentősen tisztulhatna a piac. Lantos szerint az is hiba, hogy az állam költségvetési intézményi létbe kényszeríti a kórházait, miközben a működtetésük semmiben sem különbözik a vállalatokétól.
