Nagyjából egybecsengenek a politikai elemzői vélemények Orbán Viktor beszédével kapcsolatban, legalábbis ami a lapunk által elért szakértőket illeti. A miniszterelnök szokatlant húzott azzal, hogy a megszokottól eltérően ötéves kormányzati értékelést tartott.
Kiszelly Zoltán az MNO-nak elmondta: a kormány számára kommunikációs szempontból fontos volt a bevándorlással kapcsolatos hullám meglovagolása, de lényeges elem a távközlési adóval kapcsolatos hiba beismerése is. A politológus szerint Orbán számára újra fontossá vált, hogy láttassa a közvéleménnyel, milyen helyzetben vette át a kormányzást és honnan hova jutott az ország.
A miniszterelnök azon kijelentésére, hogy az EU és a NATO a „családunk”, a szakértő azt mondta, hogy ez nemcsak a Jobbikkal, de David Cameronnal szemben is fontos kijelentés, hiszen meg kellett határozni hazánk pozícióját – mindezt, ugye, az unión belül. Kiszelly kiemelte: a beszédnek szintén kulcseleme volt, hogy kezd kialakulni a magyar modell és a saját utunkat járjuk az unión belül. Mint a szakértő elmondta, ezúttal nem a polgári Magyarország és a keményen dolgozó kisember kifejezést helyezte a központba, hanem a polgári értékrendet jelenítette meg. Kiszelly szerint ezek azok az értékek, melyek egy táborban tartják a jobboldali embereket. Hangsúlyozta: a kormány újra megszerezte tematizálási képességét, így az ellenzék háttérbe szorul.
Huber Szebasztián, a Forum Capital elemzője az MNO-nak arról beszélt, hogy a miniszterelnök beszéde „leporolásnak tűnt”. Mintha a kormányfő úgy érezné, túl sok minden rakódott a kormányzásra, ami miatt elfelejtődnek az eddigi eredmények, illetve célok. Kiemelte: Orbán Viktor újra meghatározta a kormány karakterét. Huber szerint a miniszterelnök szembeállította a kormányzását a szocialistáékkal, mondván, hogy a Fidesz – ellentétben a baloldallal – nem korrupt, védi a magyar érdekeket és képes helyrehozni a hibáit.
Az elemző arra is kitért, hogy a miniszterelnök most először határozta meg kormányát a Jobbikkal szemben. Hangsúlyozta: a radikalizmussal szembeni megnyilvánulás részeként értelmezhetők a NATO-val és az EU-val kapcsolatos kijelentések, illetve hogy a Fidesz nem az erő, hanem a párbeszéd kormányzását folytatja.
Mint Huber kiemelte, a kormánypárt ütemvesztését az utóbbi időben az okozta, hogy nem voltak témáik vagy azok nem voltak jól előkészítve. Ezt már sikerült a bevándorlás és a halálbüntetés témájával visszaszerezni, de ezek nem voltak hosszú távon fenntarthatók. Az újra megragadott lehetőséget lovagolta meg Orbán, és határozott iránymutatást adott. A Forum Capital munkatársa szerint a beszéd elsősorban a polgári jobboldali értelmiségnek szólt, akik ugyan hatalomra juttatták a jobboldalt, de nem érezték azt, hogy a kormány azt az értéket képviseli, amire leadták szavazataikat. Ezek az értékek pedig: Magyarország függetlensége, polgári értékrend, széles középosztály.
A Nézőpont Intézet elemzésében azt írja, hogy Orbán Viktor beszédének kulcsgondolata, hogy a kormányzás alapjai stabilak, az ország gazdasági mozgástere az elmúlt öt esztendőben szélesedett. Mint írják, a miniszterelnök által középpontba állított „polgári berendezkedés” gondolata így a középosztályosodás kiterjesztésére, az életminőség javítására utal, melynek megvalósítása a rendszerváltás óta most először került reális közelségbe.
Kiemelik, hogy a beszéd másik fontos pontja az volt, hogy a stabil alapok megőrzéséhez elengedhetetlen erős kormányzás mellett megértő, „figyelmes” kormányzásra is szükség van. A kormányfő ezzel rácáfolt politikai ellenfeleire is, akik rendszeresen azzal vádolják, hogy tévedhetetlennek tartja kormányzását. Az intézet szerint a lényeges gondolat volt még a hazánk európai uniós és NATO tagsága melletti egyértelmű kiállás. Azzal, hogy a miniszterelnök jelezte, szükség esetén vitát kell folytatni e szervezetekkel, valójában középre pozicionálta magát a Jobbik és a baloldal végletes megközelítésmódjához képest.
