Biszku-per: mihamarabbi ítéletet követel a KDNP

„Az áldozatoknak sohasem lehet kevesebb joga, mint a tetteseknek.”

Rétvári Bence úgy fogalmazott: a KDNP úgy gondolja, az áldozatoknak sohasem lehet kevesebb joga, mint a tetteseknek; az igazságszolgáltatás rendszerének mindig az áldozatok helyzetéből kell kiindulnia. A KDNP alelnöke rámutatott: akik a rendszerváltás óta várják, hogy a tetteseket megnevezzék és igazságérzetükben minden a helyére kerüljön, csalódással vették tudomásul, hogy azt az elkövetőt, aki egyfajta szimbóluma is volt a kommunista rendszernek, másodfokon nem elítélték, hanem új eljárásra utasították az elsőfokú bíróságot. Három év után ugyanott vannak az áldozatok hozzátartozói és az áldozatok, mint ahol 1990-ben voltak, nem történt meg a történelemmel való szembenézés, az igazságtétel a bíróságon – mondta. Azt látták – tette hozzá –, hogy a bírósági döntésnél mintha több szólt volna a tettes jogairól, mint az áldozatokéról.

Kiemelte: bíznak benne, hogy az igazságszolgáltatás az áldozatok jogvédelme érdekében minél előbb ítéletet fog hozni, ennek a jogi alapját az elmúlt öt évben megteremtették, az eljárás három évvel ezelőtt így elindulhatott.

Rétvári Bence hozzátette: Biszku Béla sem ezelőtt, sem az eljárás alatt elnézést nem kért, nem követte meg azokat a tíz- és százezreket, akiket a kommunista rendszer Magyarországon 1956 előtt, alatt vagy a forradalom után megnyomorított. A bíróságnak kell igazságot szolgáltatni – jelentette ki a kereszténydemokrata politikus, közölve: a jelenlévő szervezetekkel közösen szeretnék kérni, hogy a jog talaján állva minél hamarabb szülessen ítélet ebben az ügyben.

Rétvári Bence felolvasta a Recski Szövetség levelét, amelyben a többi között azt írták: a recski kényszermunkatábor már elhunyt és még élő valamennyi áldozata nevében soron kívüli, a lehető leggyorsabb eljárást, teljes körű igazságtételt és minél előbbi ítéletet szorgalmaznak.

Eötvös Péter, a Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesületének elnöke úgy fogalmazott: szeretnék, ha az igazságtétel a megfelelő helyre kerülne. Megjegyezte: Magyarország az egyetlen volt kommunista ország, ahol egyetlen egykori pártállami vezetőt sem ítéltek el. Ez nagyon sajátságos fényt vet a magyar igazságszolgáltatásra – összegzett.

Menczer Erzsébet, a Szovjetunióban volt magyar politikai rabok és kényszermunkások szervezetének elnöke azt mondta: 1956 előtt több mint másfél millió embert megnyomorítottak, tönkretettek, Recskre vittek, börtönbe zártak. Közülük sokakat 1956 után újra elítéltek – idézte fel, hozzátéve: Biszku Béla 1957-ben nehezményezte, hogy enyhék a forradalom utáni ítéletek, és kevés a kivégzés. Felháborítónak tartják, hogy 25 évvel rendszerváltoztatás után a magyar bíróságok nem képesek igazságot szolgáltatni deklaráltan háborús bűnösök tekintetében – mondta, hozzátéve: azt kérik, a magyar igazságszolgáltatás ne jogot, hanem igazságot szolgáltasson, soron kívül.

Az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetsége nevében Csigás Zoltán alelnök azt mondta: szomorú, hogy az igazságszolgáltatás ennyi ideig húzta az ítéletet, már a rendszerváltáskor meg kellett volna történnie a felelősségre vonásnak. Szintén azt kérte, a törvényszék szolgáltasson minél előbb igazságot. Sántha Gábor elnök szerint kettős mérce van, minél előbb ítéletet várnak, mert Biszku Béla az utolsó emblematikus figura, és nagy szerepe játszott a rengeteg áldozatban.

A sajtótájékoztatón részt vett Szatmáry László, a Magyar Politikai Foglyok Országos Szövetsége elnöke is. A Fővárosi Ítélőtábla június 1-jei másodfokú végzésével hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet a háborús bűntettel megvádolt 94 éves Biszku Béla ügyében. Álláspontja szerint az elsőfokú döntés annyira megalapozatlan, hogy arra érdemi másodfokú határozatot nem lehet építeni.

A vád szerint Biszku Béla a forradalom leverése után részt vett a karhatalom megszervezésében és irányításában, és felelős a karhatalom által leadott, halálos áldozatokat követelő sortüzekért; a fővárosi Nyugati pályaudvarnál és Salgótarjánban lőttek fegyvertelen polgárokra 1956-ban. Tavaly májusban a Fővárosi Törvényszék nem jogerősen öt és fél év szabadságvesztésre ítélte Biszku Bélát, aki bűnösségét mindvégig tagadta.