A végleges Kehi-jelentésből kiderült, a vizsgált 63 projektből 61 esetben állapított meg szabálytalanságot a pályázati pénzek felhasználásában. 55 kedvezményezett közül pedig 21 szervezet esetében egyértelmű kapcsolat volt kimutatható a kedvezményezett és valamelyik lebonyolító szervezet vezetői, munkatársai vagy a pályázatok bírálatában részt vevő külső emberek között. A Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatta a budapesti norvég nagykövetet a vizsgálat eredményéről, Lázár János pedig Magyarországra hívta Norvégia illetékes miniszterét. Ám a norvég kormány nem fogadta el a Kehi vizsgálatát, és független vizsgálatot követelt. A jelentés nyomán újabb feljelentés született: itt hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt kezdett nyomozni az NNI.
Szintén lapunk számolt be arról, hogy november végén – a Kehi feljelentése alapján – a NAV Közép-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatósága is elrendelte a nyomozást költségvetési csalás gyanúja miatt. Ezzel egyesítették decemberben a korábban elrendelt nyomozásokat. December óta egyébként öszszesen öt civil szervezetnél – három alapítványnál és két egyesületnél – törvényességi vizsgálatot folytat a Fővárosi Főügyészség a Kehi által benyújtott kérelem alapján. Azt vizsgálják, hogy az érintett szervezetek működése megfelel-e a jogszabályoknak.
Várhatóan jövő kedden ülnek asztalhoz a magyar és a norvég kormány képviselői Brüsszelben, hogy a norvég alap körüli konfliktusról tárgyaljanak. A tárgyalásokat májusban kezdték előkészíteni. Korábban a Miniszterelnökség azt közölte, hogy Vidar Helgesen, az EU-ügyekkel foglalkozó norvég miniszter május 26-án levelet írt Lázár Jánosnak, s javaslatot tett arra, hogy egy szakmai, felső vezetői szintű találkozón a két ország tekintse át az együttműködési kérdéseket. A június 23-i találkozón a magyar kormányt mások mellett Perényi Zsigmond, a Miniszterelnökség nemzetközi helyettes államtitkára képviseli. Nemrégiben a tárca azt közölte a VS.hu-val, hogy a találkozó célja „áttekinteni a rendelkezésre álló forrásokat, illetve azok lehetséges felhasználási területeit, továbbá a megállapodáshoz szükséges teendőket”. Az egyeztetés eredményétől függ, hogy a későbbiekben a két kormány politikai vezetői is tárgyalóasztalhoz ülnek-e.
