Egész napos vádbeszéd a rendőri vezetők perében

Az ügyész szerint a 2006-os őszi események idején az érdemi lépések elmaradtak.

Az ügyész szerint álságos az a vádlotti védekezés, hogy békés demonstrációra számítottak. A vádbeszéd hosszan foglalkozott a székház védelmével megbízott helyszínparancsnok mulasztásaival.

Kitért arra, M. Gábor negyedrendű vádlottat Gergényi Péter bízta meg, ám M. Gábor a parancsot nem hajtotta végre, nem látta el helyszínparancsnoki feladatait, nem védte meg a székházat. A helyzet 18-án este annyira kaotikussá vált a tévészékház épületében, hogy sem M. Gábor felettesei, sem az épületet védő rendőrök nem tudták, valójában ki a helyszínparancsnok.

Az ügyész felidézte, hogy az egyik székházban lévő rendőr a parancsnokai kérdésére úgy jellemezte a helyzetet: amerre néz, rendőrt lát, de szervezetlenek, erőtlenek, hiányzik belőlük az akarat és a bátorság.

M. Gábor helyszínparancsnok egy tanú szerint úgy viselkedett, mintha tanácstalan kívülálló lenne. Egy másik rendőrtiszt, aki érzékelte az egyszemélyi vezetés hiányát, maga kezdte irányítani a védekezést. Eközben hiába érkeztek újabb és újabb erők a székházhoz, az erősítést elaprózottan vetették be, így az gyorsan felmorzsolódott.

A székház elhagyására a vádlotti védekezések szerint a sérült rendőrök kimentése, illetve a fojtó könnygáz és épület előtt égő autók füstje miatt volt szükség. Az ügyész azt mondta: az események idején a rendőri kommunikációban szó se volt sérültek kimentéséről, a televízió dolgozói pedig a füst és könnygáz ellenére tovább dolgoztak az épületben.

A negyedrendű vádlott az eljárás során védekezett azzal is, hogy az események idején beszámítási képessége enyhe fokban korlátozott volt.

Az ügyészség a székházostrom kapcsán lényegében azt rója Gergényi Péter terhére: az események során világossá kellett válnia számára, hogy a helyszínparancsnok nem hajtja végre a székház megvédésére vonatkozó parancsot. A főkapitány ennek ellenére nem intézkedett parancsa végrehajtása érdekében, például oly módon, hogy leváltja a feladatai ellátására alkalmatlanná vált helyszínparancsnokot.

A tévészékház ostromát követő eseményekkel kapcsolatos vádpontokra az jellemző: a csapaterős rendőri intézkedések során az alegységparancsnokok az ügyészség szerint nem tettek azért, hogy alárendeltjeik túlkapásait, az általuk elkövetett bűncselekményeket megelőzzék, félbeszakítsák, illetve utólag kivizsgálják.

Az ügyész elmondta azt is, hogy ezekben az esetekben a rendőrtanúkra jellemző volt a bajtársi összezárás, igyekeztek homályossá, bizonytalanná tenni a tényállást. Az ügyész reagált Morvai Krisztinának, a Jobbik EP-képviselőjének korábbi tanúvallomására is, amely szerint az ügyészség önkényesen válogatott a cselekmények között és csak néhány ügyet vizsgált ki. Az ügyész emlékeztetett arra, hogy csaknem 200 rendőri bántalmazás iratait nézték át, ennek alapján 35 elöljáró felelősségét vizsgálták és 10 esetben emeltek vádat.

A vádbeszéd egy hét múlva folytatódik, azt követően kezdődnek a védőbeszédek, amelyek a nyári ítélkezési szünet után is folytatódnak. Az elsőfokú ítéletet a vádlottak utolsó szó jogán előadott védekezése után, várhatóan októberben hirdethetik ki.

A vádlottak az eljárás során következetesen tagadták bűnösségüket.