Értelmetlen szabályokkal nehezítik meg a vakok életét

Használhatatlan bankautomaták, diszkriminatív rendeletek és érzékelhetetlen dombornyomatok lehetetlenítik el a vakok és a látássérültek mindennapjait.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának Czibere Károly vezette, szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkársága korábban közölte: kiemelt feladatuknak tekintik a komplex akadálymentesség megvalósítását, amely a fizikai elemeken túl az infokommunikációs akadálymentességet is magába foglalja. A fizikai akadálymentességhez tartozik például a rámpák beépítése, a megfelelő szélességű és küszöb nélküli ajtók vagy az alacsony, térdszabad ügyfélpultok alkalmazása, míg a szellemi akadálymentesség biztosítását segíti majd elő a tapintható vagy hangos térkép.

Az elmúlt években jelentős változások történtek: többek közt bővítették az M2-es metróvonal látássérült személyek közlekedését segítő sávjait, az M1-es és M3-as metróvonalon hang- és utólag beépített fényjelzés figyelmeztet a metrókocsik ajtózárására, az új járművek beszerzése pedig már az esélyegyenlőségi előírások figyelembevételével történt.

Bár jelenleg is több fejlesztés van folyamatban, továbbra is sok alapvető szolgáltatással komoly gondok vannak, melyekre sürgősen megoldást kell találni.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala által nemrég kiadott közleményből például kiderül: két éve hozta meg az ENSZ Fogyatékossággal Élő Személyek Bizottsága az ajánlást arról, miként kell hozzáférhetővé tenni a pénzintézetek szolgáltatásait a látássérült emberek számára. Székely László ombudsman szerint – bár tervek vannak – jogszabály nincs, és az ajánlásban szereplő egyéb követelmények sem teljesültek.

Ma mintegy 80 ezer látássérült ember él Magyarországon, ám csupán 100 körüli azon kutyák száma, amelyek vakvezető tanúsítvánnyal rendelkeznek. Évente ugyanis csak igen kevés – 10 körüli – vakvezető kutyát tudnak kiképezni, mivel ez drága és időigényes.

Álláspontja szerint a jelenlegi helyzet sérti az érintettek emberi méltósághoz való jogát, nem felel meg az egyenlő bánásmód követelményének, valamint a fogyatékossággal élők kiemelt védelme állami és nemzetközi egyezményben vállalt kötelezettségének. Székely László ezért megállapításaival Balog Zoltánhoz, az emberi erőforrások miniszteréhez fordult.

Nagy Sándor, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének (MVGYOSZ) elnöke lapunknak elmondta: valóban rendkívül kevés olyan bankautomata van, amelyen beszélő program fut és fejhallgatóval is lehet használni, a pénzintézetek pedig nem feltétlenül hajlandóak többletköltséget fizetni azért, hogy ilyen eszközöket létesítsenek. Úgy véli, komoly előrelépés lenne az is, ha a biztonságos pénzfelvétel érdekében Braille-felirattal is ellátnák a billentyűket. Ugyanakkor a szövetség elnöke szerint a kormány a felszólítás óta már foglalkozik a témával oly módon, hogy első hároméves végrehajtási programjába felvennék az ATM-ek akadálymentesítését is.

Áprilisban egy, a Magyar Postán történt eset váltott ki heves vitákat, a Bors ugyanis megírta, hogy a központi rendelet szerint a kézbesítésnél a vakok és a gyengénlátók nem vehetik át a levelüket, csak tanú jelenlétében. A Posta alátámasztotta az értesülést, indoklásul pedig a postai szolgáltatásokról szóló 335/2012. kormányrendeletre hivatkozott, mely kimondja: „Az írni nem tudó, a latin betűket nem ismerő vagy egyéb ok miatt írásában gátolt címzettnek a könyvelt küldeményt írni tudó, nagykorú tanú jelenlétében kell kézbesíteni.”

A mutatóujjon egyfajta gyűrűként viselhető apró olvasókészüléket fejlesztenek látássérültek számára a massachusettsi műszaki egyetem kutatói.

A FingerReader nevű készülékkel csak rá kell mutatni az elolvasni kívánt szövegre, majd a sorokat követve egy hang azonnal felolvassa azt. Az apró kamerával és szövegfelismerő szoftverrel ellátott olvasó alkalmas könyvek, újságok, éttermi menük, sőt számítógépes vagy más képernyők olvasására is, egyedül az érintőképernyő jelent egyelőre megoldatlan problémát.

Kérdésünkre Nagy Sándor közölte: úgy véli, a rendelet indokolatlanul különbözteti meg, hozza hátrányos helyzetbe a vakokat és a gyengén látókat. Mint mondta, a jogalkotás folyamatában nem keresték fel őket, nem kérték ki a véleményüket. Hangsúlyozta: a rendeletben az írni nem tudó embereket nevesítik, ám a vakok nagy többségére ez nem vonatkozik, így a Magyar Posta indokolatlanul túlterjeszkedik a szabályzatában, nem lenne szabad az önrendelkezés jogát ilyen szinten korlátoznia.

Jelenleg az alapvető jogok biztosa vizsgálja a kérdést, hogy megállapíthassa, a posta vagy esetleg a kormány – a szövetség megkérdezése nélkül – diszkriminatív, hátrányos rendeletet alkotott-e. Bíznak benne, hogy végül a szabály megszüntetése vagy módosítása mellett fognak dönteni.

Ám nem csupán ez nehezíti meg a látássérültek boldogulását. Nagy Sándor szerint – bár már majdnem minden postahivatalt átalakítottak a mozgássérültek számára – a vakok szempontjából a vezetősávok még nem valósultak meg. Több helyen bevezették már a hívószámot, ugyanakkor sok esetben nem mondják elég hangosan vagy egyáltalán nem mondják be, hogy ki következik, és nem írják ki olyan nagy méretben a sorszámot, hogy azok, akik csak egy kis látással rendelkeznek, el tudják olvasni.

A vakok és látássérültek számára mindemellett a készpénzzel történő fizetés is komoly gondokat okozhat. „Évtizedek óta próbáljuk elérni, hogy a papírpénz a vakok számára is felismerhető legyen. Azonban egy helyben toporgunk, mivel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) azt állítja: a tapintható jelekkel erre megoldást találtak, ám ez valójában nem igaz. Az új pénzeken – ha valakinek tényleg nagyon kifinomult a tapintása – érezni lehet a speciális jeleket, ám a folyamatos használat és gyűrődés miatt ezek végleg elkopnak” – magyarázta az MVGYOSZ elnöke.

Ez a kérdés már több alkalommal is előtérbe került, és egy, a szövetség által készített felmérés során kiderült: erre a problémára világszerte a különböző méretű címletek előállítása jelent megoldást, ám az MNB ezt a változatot elutasította. Természetesen vannak más módszerek is, az Egyesült Államokban például a nemzeti bank kifejlesztett egy olyan készüléket, mellyel a vakok is fel tudják ismerni a papírpénzt.

Ugyanakkor komoly előrelépésnek tekinthető, hogy tavaly novemberben a Kossuth rádió műsorában Bódi-Schubert Anikó, az MNB pénzkibocsátási stratégiai ügyosztályának vezetője azt mondta: egy nagyon egyszerűen használható pénzfelismerő eszköz létrehozásán dolgoznak.