Több mint háromszor annyian tartoznak Magyarországon a közműszolgáltatóknak, mint a bankoknak – közölte lapunkkal Szekér András, a Habitat for Humanity országos igazgatója. A szervezet által 2013-ban elvégzett elemzés alapján a lakosság 6,8 százalékának van lakbérhátraléka, illetve elmaradása a bankokkal szemben, míg megközelítőleg 23 százalékuk tartozik valamilyen közműszolgáltatónak.
– A legszegényebbek esetében ez az arány hiteltartozás esetén 6,4, rezsielmaradás esetén 55,6 százalék, ami gyakorlatilag egymillió embert érint – hangsúlyozta Szekér András. Mint mondta, jóval több adóson tud majd segíteni a magáncsőd intézménye, ha a közmű- és lakbértartozást felhalmozók számára is hozzáférhető lesz. Ennek a célcsoportnak ugyanolyan okokból van szüksége erre a megoldásra, mint a banki adósoknak, számukra mégis csak 2016 októberében nyitnák meg a lehetőséget. Az MNB és más pénzintézetek szerint a magáncsőd intézménye a jelenlegi formájában 20-25 ezer adósnak jelenthet valódi segítséget, emiatt nem igazi gyógyír az adósságválságra.
Szekér András szerint komoly problémát fog okozni a kilakoltatási moratórium őszre tervezett feloldása, mivel a kényszer-értékesítések becslések szerint százezer embert érinthetnek, és ezeknek az adósoknak a java érdemi segítség nélkül fog szembenézni a helyzettel.
Az is nagy kérdés, hogy a magáncsőd intézményét igénybe vevők esetében a törlesztőrészletek megállapítása után mennyi jövedelem maradhat a családoknál. – Biztos, hogy a magáncsődöt választó adósoknál érezhető életszínvonal-esés következik be – mondta Szekér András, aki szerint fontos kérdés, hogy a családoknál maradó jövedelem elég lesz-e egy méltányos életszínvonal megtartására. A Habitat vezetője veszélyesnek tartja, hogy a magáncsődöt választó adósok lakhatása csak bizonyos, szűk rászorultsági feltételek esetén garantált, míg a többi adósnál még az sem kötelező, hogy a vagyonfelügyelő segítsen megfizethető bérlakást szerezni a számukra.
Két következménye lesz annak, hogy a szabályozás jelenlegi formájával csak egy szűk kör számára válik elérhetővé a csődvédelem intézménye – véli az igazgató. Egyrészt nem növeli széles körben az adósok és hitelezők együttműködését, vagyis nem alakul ki valamiféle keretrendszer, ami alapján elérhető lenne, hogy a csődvédelem segítsége nélkül a felek megegyezzenek egymással. Ha ugyanis az adós tisztában lenne azzal, hogyan tudná a legtöbbet megmenteni a jövedelméből, és a pénzintézet vagy a közműszolgáltató számára is világos volna, mekkora legmagasabb havi törlesztőt tudna az ügyfél kifizetni, akkor egymás között is meg tudnának egyezni, s az esetek többségében el sem jutnának a magáncsőd alkalmazásáig. Ez a jótékony hatás ugyanakkor elmarad, ha túl szűk körben alkalmazható ez a megoldás.
– Emellett a magáncsődöt igénybe vevők szűk körén kívül a legszegényebbeknek néhány önkormányzati és civil programot kivéve más lehetőségük nem marad, hogy kitörjenek az adósságcsapdából – hangsúlyozta Szekér András, aki szerint ezért különösen fontos, hogy a magáncsődről készülő törvény mellett az állam átfogóan kezelje a problémát.
Tegnap egyébként megkezdődött az Országgyűlésben a családi csődvédelemről szóló általános vita. A KDNP javaslata alapján azok vehetik igénybe az új jogintézményt, akik tartozása legalább 2 millió, de legfeljebb 60 millió forint.
– A családi csődvédelem egyik előnye, hogy az adós és a hitelezők kölcsönös megállapodásán alapul, ezzel új esélyt ad az érintetteknek arra, hogy kikerüljenek az adósságcsapdából, és elkerüljék a kényszerintézkedést – mondta Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Rámutatott arra is, hogy a csődvédelem ideje alatt az adós vagyoni és jövedelmi helyzetét figyelembe véve úgy állapítható meg a fizetési kötelezettség, hogy az adós mentesülhet a kamatok és a hiteltartozás egy részének megfizetése alól. A jelenlegi tervek szerint az adós a létfenntartáshoz és a lakhatásához szükséges pénzkerettel maga gazdálkodhat, a jogszabály célja, hogy a lakhatás megmaradjon. Az adóst egy fizetésképtelenségi szakértő, vagyis a családi vagyonfelügyelő támogatja kötelezettségei teljesítésében.
Szászfalvi László KDNP-s képviselő kiemelte: 2002–2010 között megötszöröződött a családok adóssága, mert az előző kormányok a kedvezményes lakásépítési és -vásárlási lehetőséget megszüntették. Kitért arra, hogy ezzel szemben 2010 óta számos intézkedés született, ezek között említette az árfolyamgátat, a végtörlesztést, a forintosítást, a Nemzeti Eszközkezelőt, ezek összesen 1500-1600 milliárdos segítséget jelentettek. Harrach Péter, a kisebbik kormánypárt frakcióvezetője felvetette, hogy bérlakáskezelő szervezetet kellene létrehozni, amely a több százezer üresen álló lakás egy részét – amely igénybe vehető – jogilag kezelné.
Az ellenzéki pártok ugyanakkor minden adósra kiterjesztenék a csődvédelmet, továbbá szociális bérlakásprogramot szorgalmaztak. Korózs Lajos szocialista képviselő szerint az előterjesztés az érintettek jelentős részét kizárja a folyamatból, ezért pártja nemcsak a már 90 napos késedelemben lévőket vonná be a folyamatba, hanem mindazokat, akiknél csak felmerül a tartozás lehetősége. A jövedelem nagyobb arányát hagynák az adósnál, és gyakorlatilag csak a bírósági eljárásra adnának lehetőséget. Korózs Lajos szerint mivel több embernek van ma Magyarországon közmű-, mint hiteltartozása, ezért őket is be kellene vonni.
– Fontosnak tartjuk a családi csődvédelem bevezetését, de túl későn kerül rá sor, a tartalma pedig túl kevés, az adósságcsapdában vergődőknek csak egy szűk köre élhet a lehetőséggel. Ráadásul a csődvédelem intézménye inkább a jobb vagyoni helyzetben lévő rétegnek segít – mondta Schmuck Erzsébet, az LMP képviselője. A politikus szerint a javaslat nem kezeli a jövedelemeltitkolás esetét sem, miközben a lakásukat elveszítő hitelesek számára nemzeti ingatlanalapot kellene működtetni.
Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője szerint a magáncsődre nemcsak a devizahitel-helyzet miatt, hanem a rezsihátralékok miatt is nagy szükség van. Emellett ingyenesen kirendelt családsegítőt, ingyenes átképzési támogatást és állami bérlakásprogramot szorgalmazott.