Keveseknek segítség a magáncsőd

Több mint háromszor annyian tartoznak Magyarországon a közműszolgáltatóknak, mint a bankoknak – közölte Szekér András.

– Emellett a magáncsődöt igénybe vevők szűk körén kívül a legszegényebbeknek néhány önkormányzati és civil programot kivéve más lehetőségük nem marad, hogy kitörjenek az adósságcsapdából – hangsúlyozta Szekér András, aki szerint ezért különösen fontos, hogy a magáncsődről készülő törvény mellett az állam átfogóan kezelje a problémát.

Tegnap egyébként megkezdődött az Országgyűlésben a családi csődvédelemről szóló általános vita. A KDNP javaslata alapján azok vehetik igénybe az új jogintézményt, akik tartozása legalább 2 millió, de legfeljebb 60 millió forint.

– A családi csődvédelem egyik előnye, hogy az adós és a hitelezők kölcsönös megállapodásán alapul, ezzel új esélyt ad az érintetteknek arra, hogy kikerüljenek az adósságcsapdából, és elkerüljék a kényszerintézkedést – mondta Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Rámutatott arra is, hogy a csődvédelem ideje alatt az adós vagyoni és jövedelmi helyzetét figyelembe véve úgy állapítható meg a fizetési kötelezettség, hogy az adós mentesülhet a kamatok és a hiteltartozás egy részének megfizetése alól. A jelenlegi tervek szerint az adós a létfenntartáshoz és a lakhatásához szükséges pénzkerettel maga gazdálkodhat, a jogszabály célja, hogy a lakhatás megmaradjon. Az adóst egy fizetésképtelenségi szakértő, vagyis a családi vagyonfelügyelő támogatja kötelezettségei teljesítésében.

Szászfalvi László KDNP-s képviselő kiemelte: 2002–2010 között megötszöröződött a családok adóssága, mert az előző kormányok a kedvezményes lakásépítési és -vásárlási lehetőséget megszüntették. Kitért arra, hogy ezzel szemben 2010 óta számos intézkedés született, ezek között említette az árfolyamgátat, a végtörlesztést, a forintosítást, a Nemzeti Eszközkezelőt, ezek összesen 1500-1600 milliárdos segítséget jelentettek. Harrach Péter, a kisebbik kormánypárt frakcióvezetője felvetette, hogy bérlakáskezelő szervezetet kellene létrehozni, amely a több százezer üresen álló lakás egy részét – amely igénybe vehető – jogilag kezelné.

Az ellenzéki pártok ugyanakkor minden adósra kiterjesztenék a csődvédelmet, továbbá szociális bérlakásprogramot szorgalmaztak. Korózs Lajos szocialista képviselő szerint az előterjesztés az érintettek jelentős részét kizárja a folyamatból, ezért pártja nemcsak a már 90 napos késedelemben lévőket vonná be a folyamatba, hanem mindazokat, akiknél csak felmerül a tartozás lehetősége. A jövedelem nagyobb arányát hagynák az adósnál, és gyakorlatilag csak a bírósági eljárásra adnának lehetőséget. Korózs Lajos szerint mivel több embernek van ma Magyarországon közmű-, mint hiteltartozása, ezért őket is be kellene vonni.

– Fontosnak tartjuk a családi csődvédelem bevezetését, de túl későn kerül rá sor, a tartalma pedig túl kevés, az adósságcsapdában vergődőknek csak egy szűk köre élhet a lehetőséggel. Ráadásul a csődvédelem intézménye inkább a jobb vagyoni helyzetben lévő rétegnek segít – mondta Schmuck Erzsébet, az LMP képviselője. A politikus szerint a javaslat nem kezeli a jövedelemeltitkolás esetét sem, miközben a lakásukat elveszítő hitelesek számára nemzeti ingatlanalapot kellene működtetni.

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője szerint a magáncsődre nemcsak a devizahitel-helyzet miatt, hanem a rezsihátralékok miatt is nagy szükség van. Emellett ingyenesen kirendelt családsegítőt, ingyenes átképzési támogatást és állami bérlakásprogramot szorgalmazott.