Orbán Vonának: Nem szeretjük a sunyi embereket

A Quaestor-ügyről és a kormányzatot külföldre elkísérő üzleti delegációkról is kérdezték a miniszterelnököt.

Vona Gábor, a Jobbik elnök-frakcióvezetője arra kérte a kormányfőt, nyilatkoztassa a kormánypárti képviselőket arról, van-e köztük olyan, aki a Quaestor-botrány kirobbanása előtti napokban pénzt „menekített ki” a cégből. Felszólítása vonatkozott a családtagokra és a gazdasági érdekeltségekre is. Orbán Viktor azt válaszolta Vona Gábornak, forduljon a nemzeti bank elnökéhez, majd hozzátette: nem szeretik a sunyi embereket, sunyi pártokat és a sunyi kérdéseket, ezért „ha van konkrét megkérdeznivalója, kérdezze meg és válaszolni fogunk”.

Az LMP-s Schiffer András arról beszélt, hogy miközben a kormányoldal bújtatott pártfinanszírozást emleget az Altus Zrt. európai uniós megbízása ügyében, aközben a kormányzati delegációt Szingapúrba kísérő üzletembercsoport tagjaként Kóka János volt SZDSZ-es miniszter egy olyan cégcsoportot képviselt, amelyben részes az Altus. A miniszterelnök válaszában közölte: a kabinetben is volt vita arról, kell-e bármilyen előzetes politikai szűrés a kormányzati delegációkba jelentkező vállalkozók között. Végül azonban úgy döntöttek: Magyarországnak az az érdeke, hogy a baloldalhoz köthető emberek is tagjai lehessenek a kormányt kísérő üzleti delegációknak, ha úgy gondolják, hogy a maguk és az ország javára szerződéseket tudnak kötni külföldön.

Schiffer András egy másik azonnali kérdésében arról beszélt, Magyarországnak azért kellene kiállnia, hogy az EU-t újraszabjuk, hogy „most már az ember előzze a profitot”. „Ne merjünk kicsik lenni!” – hangoztatta, majd a kormányfő szemére vetette, hogy nem tett semmit azért, a termőföld eladásába az unió ne szóljon bele. Azt sem tudták elérni – folytatta –, hogy Magyarország megállíthassa a génmódosított takarmányokat a határon.

Orbán Viktor vitatta az ellenzéki politikus kijelentéseit, és példaként azt hozta fel, hogy a földvédelem ügyében „kötésig állunk”, „szügyig gázolunk” egy konfliktusban, mert az EU kötelezettségszegési eljárást indított a magyar szabályozás miatt. A GMO-k ügyében annál nagyobb védelmet nem tudnak adni, hogy alkotmányos szinten rögzítik a mezőgazdaság GMO-mentességét – mondta.

A miniszterelnök ugyanakkor az ország nagysága, illetve népességszáma miatt nem látta esélyét annak, hogy Magyarország megváltoztasson alapvető dolgokat az unióban. Amit tud vállalni – folytatta –, hogy ilyen rossz körülmények között is megvédik a magyar nemzeti érdekeket.

A jobbikos Szávay István egy listára hivatkozva arról beszélt, hogy azon egy még létre sem jött vajdasági magyar szervezet ki sem írt pályázatainak konkrét nyertesei találhatók. Ezek a magyar állami források valószínűleg nem a magyar kis- és középvállalkozókat segítik majd, „sokkal inkább a kiváló VMSZ-es kapcsolatokkal rendelkező és részben a szerbiai rablóprivatizációban meggazdagodott vajdasági magyar oligarchák zsebében fog majd landolni” – fogalmazott.

Orbán Viktor azt felelte a Jobbik képviselőjének, hogy sem ő, sem a kormány nem látott olyan külhoni támogatói listát, amely neveket tartalmazott. Elvként ugyanakkor leszögezte: a magyar kormány mellszélességgel támogatja a Vajdasági Magyar Szövetséggel (VMSZ) való együttműködést.

Volner János (Jobbik) azt kérdezte a miniszterelnöktől, nem gondolták-e, hogy a szegényebb, nehezebb élethelyzetű embereken kellene segíteni. Szerinte az egykulcsos adórendszerrel legjobban kereső 10 százaléknál hagytak 500 milliárd forintot. A képviselő az alapvető élelmiszerek, illetve a gyermekneveléshez szükséges cikkek áfakulcsának csökkentését javasolta.

Orbán Viktor válaszában közölte, hogy 2011 és 2015 között 2700 milliárd forintot hagytak a magyar családoknál. Mint mondta, a Jobbik által javasolt adórendszer tönkrezúzná az elért eredményeket. Hozzátette: a béreket nem a kormány szabályozza, arra csak az adórendszeren keresztül lehet hatással, és a jövő évi adócsökkentés indirekt béremelést jelent.

A miniszterelnök szerint érdekegyeztető, érdekegyesítő politikát kell folytatni, nem szabad szembefordítani a szegényt a gazdaggal. Közölte, meg kell találni azt a megoldást, amelynek révén a legjobban élők és a legszegényebbek is abban érdekeltek, hogy munkahelyek jöjjenek létre, hogy csökkenjenek az adók és emelkedjenek a bérek.